Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-29
14 A két Magyarország gondolata félelemmel és szorongással tölt el, a szabad Magyarországok társadalmi szerződése reménnyel. A történelem gépezete elkezdte írni történetü nket. vissza (A szerző közgazdász, esszéíró) ROMÁNIAI MAGYAR BELHARCOK − Kibecsuki Kizárta a FideszMPSZszel jó kapcsolatokat ápoló Magyar Polgári Szövetséget a helyhatósági választási versenyből a román központi vál asztási bizottság. A döntés mögött a szövetség vezetői a konkurens RMDSZt sejtik . A román kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) összejátszása révén a jelek szerint sikerül megakadályozni egy új magyar szervezet indulását a júniusi ön kormányzati választásokon. A Fideszmintára Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) elnevezett szervezet (HVG, 2003. október 4.) vezetője, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évek óta azon dolgozik, hogy legalább Székelyföldön önálló szervezettel induljon az RMDSZszel szemben, ám a múlt héten a román központi választási bizottság úgy döntött: formai hibákra hivatkozva nem ismeri el az MPSZ 54 ezer aláírással támogatott kérelmét a választásokon való indulásra. Az aláírásokra a választási törvény idei meg változtatása miatt volt szükség. Eddig ugyanis a kisebbségi szervezetek különösebb megkötés nélkül indulhattak a helyhatósági választásokon, elég volt bejegyeztetni őket a társadalmi szervezetekről szóló jogszabályok szerint. Tavaly azonban a román parlame nt kisebbségi színekben bejutott képviselői - Romániában minden elismert kisebbség, ha nem szerez szavazatok által mandátumot, kap egy helyet a törvényhozásban - és az RMDSZ létrehoztak egy ad hoc bizottságot, hogy javaslatot tegyenek arra, miként lehetne megakadályozni más kisebbségi szervezetek (általuk etnobiznisznek ítélt) indulását a parlamenti és a helyhatósági választásokon. Ezért példátlanul szigorú törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyet aztán sikerült elfogadtatniuk a kormánypárttal is. Az RMDSZ á ltal is támogatott törvénymódosítás szerint egy kisebbségi szervezet akkor állíthat jelölteket a helyhatósági választásokon, ha az adott kisebbség 15 százaléka támogatja, vagy összeszed 25 ezer támogató aláírást. Nem mindegy azonban, hogy honnan: legalább 15 megyéből és Bukarestből kell aláírást gyűjteni, s mindenhonnan minimum háromszázat követel meg a jogszabály. Mindehhez azt is bevetették a törvénybe, hogy azoknak a nemzetiségi szervezeteknek - mint az RMDSZnek , amelyek már parlamenti képviselettel r endelkeznek, ezeket az előfeltételeket nem kell teljesíteni. A júniusi önkormányzati választásokon az RMDSZszel szemben több szervezet is szeretett volna indulni, így például Bihar megyében a Magyar Polgári Egyesület, Székelyföldön pedig az MPSZ. Az új törvény azonban paradox módon kikényszerítette, hogy a Szász vezette szervezet országossá - s így egész Erdélyben az RMDSZ ellenfelévé - válhasson, hiszen csak az MPSZ keretében volt esély a 25 ezer aláírás megszerzésére, ezért a többi szervezet is Szász e rnyője alá vonult. A küzdelem régóta tart Szász és az RMDSZ között. Négy évvel ezelőtt főleg független színekben szálltak szembe a Markó Béla vezette szervezettel a versenytárs helyi politikusok. A valaha az RMDSZ reformtömörülése egyik vezetőjének számí tó (HVG, 2000. augusztus 5.) Szász azonban már akkor is saját szervezettel próbálkozott, az Udvarhelyi Polgári Egyesület (UPE) képviseletében nyerte el a polgármesterséget, s juttatott képviselőket városa vezetésébe. Az RMDSZ azonban bíróságon támadta meg a rivális szervezet bejegyzését, s a törvényszék a Nastasekormánnyal akkor már együttműködési paktumot kötött magyar érdekvédelmi szervezet javára döntött. Az UPE képviselőinek így le kellett mondaniuk mandátumukról. Szász ezt követően az egyesület utódak ént létrehozta az MPSZt, amelynek elnevezése természetesen nem véletlen: Szász mindig is közel állt a FideszMPSZhez. Az RMDSZ politikusai közül sokan éppen emiatt vádolták azzal is, hogy a célja a romániai magyar társadalom kettészakítása. Az MPSZ feb ruár elején megkezdte a 25 ezer aláírás összegyűjtését, ám ekkor még sok kérdés nyitott volt. Akkorra csak a bukaresti szenátus bólintott rá az új törvényszövegre, a képviselőház viszont még nem, ott
