Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-27
8 párt félretéve a vitákat és az acsarkodást, a politikai nyilatkozatot is elfogadta. Ez megszabja a fő irányoka t, hogy Magyarország sikeres európai és modern állam legyen – tette hozzá a miniszterelnök. Kiemelte: a politikai nyilatkozat feladatul szabja, hogy a huszonnégy képviselő a nemzeti érdekeket képviselje. Feladatokat szab a kormánynak is; programra van szük ség, hogy az unióban sikeresek legyünk – mondta Medgyessy Péter, hangsúlyozva, a nyilatkozat azokat a programpontokat határozza meg, amelyek az ő elgondolásában is szerepeltek. Ezek a vidék felzárkóztatása, a munkahelyteremtés, az uniós források felhasznál ása. A miniszterelnök szavaira a Fidesz részéről úgy reagáltak: azt gondolják, hogy ez az aktus, azaz az EUcsatlakozás Magyarország, a magyar emberek közös sikere, de a parlamenti frakciók közös sikere is. – Ha Medgyessy Péter a sok kudarc után mégis azt gondolja, hogy mindez az ő sikere, akkor legyen úgy – hangoztatta Halász János szóvivő. Az ünnepélyes parlamenti szavazást figyelemmel kísérték a díszpáholyban helyet foglaló uniós és a csatlakozó országok nagykövetei, valamint a magyar közéleti és polit ikai szereplők; megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, a történelmi egyházak vezető személyiségei, Boross Péter volt miniszterelnök, Antall József néhai kormányfő özvegye, valamint Szabad György volt házelnök is. Az MSZP 40 ezer ajánlószelvényt nyújto tt be az Országos Választási Irodához (OVI) – közölte hétfőn Rytkó Emília, a választási szervezet vezetője. – Az MSZP hétfőn reggel az EPválasztáson indulni szándékozó pártok közül elsőként adta le összegyűjtött ajánlószelvényeit, mintegy negyvenezer dara bot – mondta. A június 13i választáson a jogszabályok szerint azok a pártok állíthatnak listát, amelyek húszezer érvényes ajánlószelvényt gyűjtenek össze. (MTI) vissza JOGI CSIKICSUKI Kisebbségügyben kétértelmű az új válas ztási törvény [26.4.2004] [dokumentum] Nem kizárt, hogy kisebbségügyben az MPSZ és Szász Jenő értelmezi helyesen a választási törvényt. Ha így van, akkor csak olyan etnikumok kell aláírásokat gyűjtsenek, amelyek nincsenek jelen a parlamentben. Fel tűnően hosszúra nyúlt az idén a helyhatósági választás körüli huzavona. Számos pártközi egyeztetés után végül a parlament március 25én fogadta el a 67es számú törvényt a helyi választásokról. A törvény egyik legtöbbet vitatott, új rendelkezése a 7. parag rafus, amely a kisebbségi szervezetek indulásáról szól. Le az etnobiznisszel! A rendelkezéssort eredetileg a képviselőház kisebbségi frakciója javasolta azzal az indoklással, hogy gátat kell vetni az etnobiznisznek, azaz annak a jelenségnek, hogy – fel tehetően az állami támogatások eltérítésének szándékával – minden választáson újabb és újabb kisebbségi szervezetek jelennek meg. Ezért a 7. paragrafus 1. bekezdése azt mondja ki, hogy kisebbségnek az az etnikum tekinthető, amelyik tagja az 1997 februárj ában megalakított Kisebbségi Tanácsnak. Ezt a testületet a Ciorbeakormány alapította: a rendelkezés szerint e testület tagja lehet minden olyan kisebbséget képviselő szervezet, amely 1992. szeptember 27. előtt alakult meg. A szigorúság csak az újakat ér inti? Ha a vitatott paragrafust az etnobiznisz megfékezése szempontjából nézzük, világosnak tűnik, hogy az igen szigorú feltételeket támasztó 3. bekezdés olyan etnikai csoportok szervezeteire vonatkozik, amelyek nem tagjai "a bevett kisebbségek" körének: ezért követeli meg a törvény, hogy az új szervezet tagjainak száma legalább 15%a legyen a kisebbség népszámláláson mért összlétszámának.
