Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-24
4 Magyarország gazdasági és fogyasztói helyzetének javulása a többi keletközépeurópai országhoz képest, és az Európai Unióba kerülésünk vonzóvá fogja tenni Magyarországot mint migrációs célországot, nemcsak a határon kívüli magyarok, hanem a nem magyar keletközépeurópaiak számára is. Csak világos és átgondolt stratégiával lehet a két feladatot megoldani: maradjon fenn és gazdagodjon a ma gyar népesség a határokon túl, ugyanakkor ne akadályozzuk a magyar társadalom természetes feltöltődését. Nincs joga senkinek Magyarországról azt üzennie, hogy bár kilátása, munkája, karrierlehetősége nincs, maradjon ott, ahol van, s védelmezze a nemzet sze nt helyeit. A feladat munkahelyek, vállalkozások, életlehetőségek teremtése határon belül és kívül. A határon kívüli magyar kisebbségek mindennapi élete, szabadsága és önmegvalósítása mindenekelőtt saját maguktól, versenyképességüktől, intézményeket alkot ó és fenntartó képességeiktől függ, s nem Magyarországtól vagy saját országaiktól. De illúzió hinni, hogy függetlenedhet a többségi társadalmak mindennapi életének minőségétől, szabadságának fokától és önmegvalósításának sikerességétől. A magyar közösségek nem, vagy csak korlátok között lehetnek magasabb életminőségűek, szabadabbak és önmegvalósítóbbak, mint a többségi román, ukrán, szlovák, szerb, horvát társadalmak. Nem lehetnek sikeresebbek a többségi társadalmak ellenében. A határon túli magyarok támog atásának alkotmányos kötelezettségét ki kell emelni a magyarországi pártok és a kormányok közvetlen irányítása és befolyása alól. Az intézményeket semlegesíteni és civilesíteni, a támogatásokat normatívvá és átláthatóvá tenni azért kötelességünk, hogy a ha táron túli magyarok ügyei ne legyenek kitéve a politikai ciklusoknak. Ha a határon túli magyarokkal foglalkozó intézmény a parlament alatt működő, kormányoktól és pártoktól független alkotmányos intézmény, amelynek vezetőjét hat évre választják, s legfőbb feladata az éves költségvetés százalékában meghatározott, normatív költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése, akkor kizárjuk a határon belüli és kívüli „megélhetési magyar” klientúrák létrejöttét és működését. A parlament határozná meg a fő str atégiai célokat a normatív támogatás alapjaként, de civil közalapítványok kuratóriumai, átlátható és nyílt pályázatok útján osztanák el és kérnék számon az adófizetők pénzét. A magyar költségvetés évekre, évtizedekre szóló X százalékának jóváhagyása, a cél ok ismerete a támogató Magyarországon és a támogatott kisebbségi magyar társadalmakban tudatosítaná, hogy mennyit, mire, milyen feltételekkel lehet adni és kapni. Nincs és nem lehet a magyarországi pénzelosztásban pártok képviselője, s nem lehet pártok emb ere a határon túli magyar kuratóriumokban sem. Szimbolikus helyett realista politika A szlovákiai, a romániai, az ukrajnai vagy a szerbiai magyarok kérdése nem kezelhető egyforma magyarországi politikával. Miközben vannak átfogó elvek, tudomásul kell ven ni, hogy a magyarok létszáma, súlya, az adott ország jelenlegi és jövőbeli nemzetközi státusa (EUtag, EUvárományos, NATOtag, schengeni vízumköteles stb.), a hatalom és az adott társadalom természete, az ottani magyarok parlamenti képviselete vagy annak hiánya erősen befolyásolja a magyarországi politika lehetőségeit. Ki kell mondani, hogy az egyik ország magyarjaira vonatkozó kormányzati, illetve magyar állami álláspont nem érvényesíthető automatikusan egy másik ország magyarjaira. Egyes országokban van értelme és létjogosultsága a kettős állampolgárság végiggondolásának (Szerbia), más országokban ennek semmi értelme, és ki kell zárni. (Szerbia most éli át a maga XXI. századi Trianonját, megrendülése tartós és nehezen kezelhető. Ott a magyarok „mentésére” minden lehetséges eszközt fel kell használni.) A mindenkori magyar külpolitikának realista módon olyan célokat kell maga elé tűznie, amely egyszerre illeszkedik az európai normákhoz és az adott országokban elérhető optimális lehetőségekhez. Az érzékeny k ülönbségtétel azért is fontos, mert a magyarországi politikának igen eltérő helyzetű, politikai kultúrájú, érdekű és erejű politikai osztályokkal kell egyezkednie, szívós munkával tartós eredményeket elérnie. A szimbolikus politizálás, a magyar – magyar visz ony egynemű felfogása – mindenki egyneműen és egyformán ugyanannak a nemzettestnek a része – veszélyes zsákutca.
