Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-24
3 politikai, gazdasági és társadalmi szerkezete nem alkalmas az európai Magyarország és a határon túli mag yarok bonyolult viszonyainak kezelésére. A magyarországi európai illeszkedés súrlódásai és gazdasági nehézségeink, valamint a politikai pártharcok várhatóan elmérgesítik az ottani viszonyokat, és látnunk kell, hogy nehezülő feltételek várnak saját anyao rszágaik politikai és gazdasági válságai következtében a romániai, szerbiai, szlovákiai, ukrajnai magyarokra. Megkerülhetetlen új magyar – magyar hosszú távú stratégia kidolgozása, társadalmi szerződés kötése. Amit magyarországi értelmiségiként ajánlani leh et, az európai Magyarország pártok közötti és pártokon felüli stratégiája, amelyhez szükségképpen csatlakoznia kell a romániai, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai, horvátországi és szlovéniai magyarok hosszú távra szóló stratégiáinak is. Amikor a magyar társa dalom a politikai osztály egészének ajánlatára elfogadta a kilencvenes évek elején, hogy Magyarország elsőrendű célja az ország euroatlanti csatlakozása, ezzel párhuzamosan azt is vállalta, hogy jószomszédi viszonyra törekszik a szomszédos országokkal, és támogatja a határon túli magyarok jogait, társadalmi és gazdasági felemelkedését. Ennek a politikának kialakult az intézményi rendszere, amely jólrosszul szolgált az elmúlt majdnem másfél évtizedben. Ma új stratégiai döntéseket kell hozni, az új helyzetne k megfelelően. Megváltoztak helyzeteink, helyzettudataink és azonosságtudataink: vannak, akik Európán belül kerülnek, s vannak, akik kívül maradnak, vannak, akik fölzárkózhatnak társadalmaikkal együtt, s vannak, akik tartósan lemaradnak. A modernizáció és a nemzetrészek ellentéte Az európai Magyarországnak és a határon kívüli magyar társadalmaknak szembe kell nézniük azzal a paradox ténnyel, hogy a társadalmak nem emésztették meg mentálisan a trianoni traumát, ugyanakkor a Kádárrendszerben és a rendszerv áltásban a magyar társadalom azt élte át, hogy megkisebbedése, nemzetiségnélküliség e elősegítette modernizációját és európai beilleszkedését. A magyarországi magyar társadalomnak létrejött egy történeti helyzetbeli, emlékezetbeli, helyzettudatos folytonossága, kollektív énképének kontinuitása, s ez elválik az 1918 és 1944 után határon kí vül maradt nemzetrészektől. Az a modernizációs könyörtelenség, ahogy Csehország elválasztotta magát Szlovákiától, Szlovénia Jugoszlávia többi részétől, kimondvakimondatlanul Magyarországot is jellemzi a korábbi nemzettestekkel kapcsolatban. Magyarországok jöttek létre határon belül és határon kívül. Az európai Magyarország saját helyzetére önazonosságának folytonosságával reagál, ellenben a kisebbségbe került magyarok helyzettudata és azonosságtudata, kisebbségi sorsa és magyarságtudata megszakítottságoko n, diszharmónián alapul. Az elváláson túl vagyunk. A műtét lezajlott. Most új feltételekkel, más társadalmi és gazdasági állapotban kell Magyarországoknak – BudapestMagyarországnak és vidékMagyarországnak, Pannóniának és Hunniának, határon kívüli Magyaro rszágocskáknak – megállapodásokat kötnünk. Ennek az új társadalmi szerződésnek része a szereplők státusának meghatározása. A szimbolikus anyaország és a képzeletbeli határon kívüli magyar álszerződése és a rideg és idegen hatalom, románozó, jugózó társadal om, valamint a sorban álló, vendégmunkás magyar könyörtelen szerződésén túl kell jutnunk. Az első és legfontosabb stratégiai döntés, hogy Magyarország a határon túli magyarokat abban kívánjae támogatni, hogy ott éljenek és boldoguljanak, ahol vannak, vag y arra törekszik, hogy az öregedő és fogyó népességét a határon túli magyarokkal töltse fel, munkaerőpiacának hiányait a határon túlról pótolja. A magyar politikai osztály mindeddig hangoztatta, hogy a „mindenki ott keresse boldogulását, ahol él” elve alap ján áll, de ennek az elvnek a leple alatt tűrte, támogatta a magyar betelepülést, s hallgatólagosan jóváhagyta a „mindenki ott keresse boldogulását, ahol neki a legjobb” elvet. Tudomásul kell venni, hogy mind a „területvédő”, mind a „személyiséget védő” ál láspont mellett és ellen felsorakoztathatók érvek. De őszintén kell beszélni, és nem közhelyeket egymás fejéhez vágni.
