Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-17
6 Az eredeti tervek szerint hétfőn került volna a parlament elé Medgyessy javaslata, ám valószínűleg csak kedden lesz napirenden. Elképzelhető, hogy akkor a már közösen elkészítet t tervezetről tárgyalhatnak a képviselők. Erről a hétfői rendkívüli házbizottsági ülésen döntenek. vissza Jövő vasárnap végre avatnak Aradon - Magyarromán megbékélési parkban áll majd a szabadságszobor Népszava 2004. ápri lis 17. Szerző: Kepecs Ferenc Mint az RMDSZ hivatalos közleményben bejelentette, április 25én avatják fel az aradi Tűzoltó téren a szabadságharc 13 vértanújának szentelt szabadságszoborcsoportot. Az együttest egy megbékélési parkban helyezik el, amelyh ez egy - még elkészítésre váró - román emlékmű is tartozik majd. A román nacionalisták mindent elkövettek a magyar szoborcsoport felállításának megakadályozására, de az RMDSZ végül is - a kormányzó Szociáldemokrata Párt segítségével - keresztülvitte akarat át. Az ember félve írja le az immár véglegesnek számító időpontot. Sokszor kitűzték ugyanis már az avatás dátumát, ám azt újra és újra el kellett halasztani. Az erdélyi magyarok erre már 1999 októberében, az aradi tizenhármak kivégzésének 150. évfordulój án sort akartak volna keríteni, de akkor ennek még nem csak politikai, de technikai akadályai is voltak: előbb helyre kellett állítani a szoborcsoportot. 2002. november 27én Arad város tanácsa végül is határozatot hozott a felállításról. Kijelölték a he lyet - a Tűzoltó teret - és javaslatot tettek a restaurálás, a szállítás és a felállítás költségeinek közadakozásból történő fedezésére. Elkezdődött a helyreállítás és a pénzgyűjtés - mind Romániában, mind pedig Magyarországon. Mindkét folyamat sikeres vol t, így az RMDSZ ki is tűzte az avatás időpontját, amely 2003. október 5e lett volna, az évforduló előtti nap. A hideg zuhany augusztus 20án zúdult az erdélyi magyarokra. A bukaresti kulturális minisztérium műemlékekkel foglalkozó bizottsága ekkor ugyani s közölte: egyhangú szavazással a szobor felállítása ellen foglalt állást. Mint kiderült, a szavazásra már egy hónappal korábban sor került, ám a bizottság - miértmiért nem - éppen a magyar nemzeti ünnepet tartotta alkalmasnak a hír közzétételére. Az el utasító határozatot esztétikai okokkal indokolták, például azzal, hogy az emlékmű "nem felel meg a városi környezetben elhelyezett köztéri alkotások mai koncepciójának". Ennél többet sejttetett az indoklásnak az a mondata, amely szerint a bizottság csak ol yan alkotásokat ösztönöz, amelyeket a román történelem jeles pillanatai ihletnek. Mert alapvetően erről volt szó: a román nacionalisták elviselhetetlennek érezték - és érzik mindmáig - a szobor újbóli felállításának gondolatát. S ennek az érzületüknek igen erőteljesen hangot is adnak. Már 1999ben, a 150. évfordulón megzavarták a megemlékezést: a Nagy Románia Párt mintegy száz híve hangosan tüntetett, szidalmakat zúdítva a magyar revansistákként aposztrofált résztvevőkre. Legutóbb egy hónapja tartottak tilt akozó nagygyűlést Aradon, de a Tűzoltó teret már korábban is gyalázkodó feliratokkal borították. A román nacionalisták számára a szoborcsoport a magyar felsőbbrendűség és revansizmus emlékműve, amelyet azoknak a magyar tábornokoknak szenteltek, akik annak idején "románokat öltek". Ennek megfelelően a kormányzó Szociáldemokrata Párt - amely az RMDSZszel kötött szerződéses viszonya ellenére igencsak rá van szorulva a nacionalisták szavazataira - sokáig nem járult hozzá a felavatáshoz. Végül kompromisszum sz ületett. A kormány és az RMDSZ megállapodott: a szoborcsoportot felállítják, de nem egymagában, hanem egy emlékpark részeként. A park magában foglal egy román diadalívet is, amelyen főként természetesen a román történelem neves alakjai szerepelnek majd, de állítólag helyet kap rajta Kossuth Lajos domborműve is. Az avatás előtt az utolsó akadály most kedden hárult el, amikor a bukaresti szenátus elvetette a Nagy Románia Pártnak az engedélyezés érvénytelenítését indítványozó határozati javaslatát.
