Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-15
10 Vladimír Meciar ellenfele, egykori jobb keze és legjobb barátja, azaz Ivan Gasparovic pedig éppen azzal operál, hogy a volt kormányfő a külföld szemében vörös posztó, míg ő nem az. A Ma rkíza kereskedelmi televízió vitájában Gasparovic azt mondta, Meciar tekintélyuralmi módszerei miatt néz ki úgy a HZDS, ahogy. Meciar erre azonnal Gasparovic orra alá dörgölte, hogy akkor miért tartott ki mellette 2002ig. "Miért ültél egy hazug ember mell ett, mint becsületes ember? Miért nem mondtad, hogy neked ehhez semmi közöd, és miért nem mentél el?" – tette fel a kérdést a volt háromszoros kormányfő a volt parlamenti elnöknek. vissza Előnyös alku - A Székely területi autonómia új útjai Heti Válasz 2004. április 15. Szerző: Szederkényi Éva Pár nappal azután, hogy a román parlament elutasította a székelyföldi magyar autonómiát, az erdélyi Szovátafürdőn találkoztak a belső önrendelkezést szor galmazók. A nemzetközi értekezlet a belső önrendelkezés ügyét az integráció és a regionalizmus összefüggéseiben tárgyalta. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett, Autonómia és integráció című rendezvényen az előadók - többek között Tőkés Lászl ó királyhágói református püspök - kijelentették: bár számos európai autonómia megteremtése viharosan zajlott, így a vajdasági magyarok autonómiája is a délszláv háborúk árnyékában valósult meg, a székely belső önrendelkezés gyakorlati kivitelezését kizáról ag békés úton, a román kormánnyal folytatandó tárgyalások révén képzelik el. A konferencián a székely autonómiatörekvések új útjai mellett napirendre kerültek az európai autonómia példái, melyekről kiderült, hogy mindenütt sajátos mód vezetett az önrendelk ezések kivívásához. Christoph Pan az Olaszországhoz tartozó DélTirolt, Gunnar Janson, az Európa Tanács volt romániai raportőre a finnországi Aland szigetekét, Ignasi Guardans a spanyolországi Katalónia belső önrendelkezését, Komlóssy József pedig a svájci kantonok modelljét ismertette. A résztvevők abban is megegyeztek, hogy a "közösségek közösségeként" építkező unióban erősíteni kell a regionalizmust, az önrendelkezést és az önkormányzatiságot. Az első lépést Szabó Zsolt, a következő soros EUelnök ország , Hollandia liberális párti parlamenti képviselője már megtette, amikor a szovátai párbeszédet követően úgy döntött, az Európai Parlament elé terjeszti a székely autonómia ügyét. Kitart a Nemzeti tanács A tízezer négyzetkilométeren élő székelység a tör vénytervezet elvetése ellenére sem mond le területi autonómia- törekvéseiről - hangsúlyozták az erdélyi politikusok. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, az autonómiakoncepció kidolgozója a Heti Válasznak elmondta: céljuk elérése érdekében min den demokratikus eszközt felhasználnak, egészen a népszavazás kezdeményezéséig. Első lépésként a román képviselőház indokait a Székely Nemzeti Tanács határozatával együtt juttatják el az Európai Parlamentbe. Csapó I. József hozzátette: nem számítottak rá, hogy a román parlament túlnyomó többsége kikerüli a részletes vitát. "Így kénytelenek lettek volna szembesülni az Európa Tanács azon megfogalmazásaival, jelesül a Grossjelentés nyomán 2003ban elfogadott 1334es határozattal, mely az autonómiák önrendelke zésére vonatkozik, és kimondja, hogy túlhaladott az egységes nemzetállam modellje" - fogalmazott lapunknak a politikus. Regionalizmus nélkül nincs integráció A székelység tudatában van annak, hogy az EUintegráció válaszút elé állítja a többségi államo t és a magyar kisebbséget is - emelték ki az erdélyi autonomisták. A román állam EUintegrációs alkalmazkodási kényszere jól jöhet a székely ügynek, hiszen a Grossjelentéssel nem menetelhet szembe sem az európai, sem a román politika. Andreas Gross, az Eu rópa Tanács jelentéstevője szerint a nemzeti feszültségekre adott egyetlen demokratikus válasz az autonómia és területi önrendelkezés lehet. A svájci politikus a konferencián kifejtette: Románia nem integrálódhat az unió nemzetek fölötti struktúrájába, ha nem teremti meg a demokrácia állam alatti szintjét. A székely autonómia a demokratikus államberendezkedés egyik megerősítési módja. Az ET autonómiákról szóló jelentésének kidolgozója a Heti Válasznak kiemelte:
