Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-08
8 Népszabadság • 2004. április 8. A nyáron még valószínűleg nem utazhatunk Szlovákiába személyi igazolvány felmutatásával – válaszolta újságírói kérdésre Jan Kulich szlovák országos rendőrfőka pitány, miután hétfőn Pozsonyban magyar kollégájával tárgyalt. Pozsonyi tudósítónk jelentése szerint Kulich hangoztatta: ennek feltétele ugyanis az, hogy mindkét országnak ratifikálnia kell a határátlépés egyszerűsítéséről rendelkező kormányközi szerződést , amelynek aláírását a pozsonyi főrendőr nyomatékosan kérte. Salgó László országos főkapitány ígéretet tett arra, hogy tájékoztatja a belügyminisztert. Minden személyi és technikai feltétel adott ahhoz, hogy május 1jétől az Európai Unió belső határain e lőírt követelményeknek megfelelő feltételek mellett, gyors és zavartalan legyen az átkelés a magyar – szlovák határon – jelentették be a magyar és szlovák határőrség területi illetékesei Sátoraljaújhelyen kedden. A határátkeléssel kapcsolatos belső változáso król egybehangzóan elmondták, hogy lényegesen egyszerűsített ellenőrzéssel léphetnek át az utazók a határon. Ez annyit jelent, hogy a magyar és a szlovák határőrök „egymegállásos” rendszerben ellenőrzik az átlépni szándékozó személyazonosságát – útlevelét, illetve személyazonossági igazolványát. A két forrásból származó információ közötti sajátos ellentmondás okairól a Belügyminisztérium, illetve a határőrség illetékesei nem kívántak nyilatkozni, azt azonban megtudtuk: Magyarország Ausztriával, Szlovákiáva l és Szlovéniával is kétoldalú egyezményt köt a határátlépésről, de ezek a dokumentumok csak a technikai feltételeket határozzák meg. Így tisztázni kell, hogy hol alakítsák ki a közösen működtetett ellenőrző pontokat, miként viseljék a költségeket, illetve hogy az egyes átkelők folyamatosan vagy csak nappal tartsanake nyitva. Az egyezmények előkészítése gyakorlatilag befejeződött – a szlovákokkal és a szlovénekkel kötendő megállapodást a kormány elfogadta, az osztrákokkal pedig a napokban zárul le az egyez tetés – , és így jószerivel csak az a kérdés, hogy az egyes országok belügyminiszterei mikor tudnak időt szakítani, hogy a dokumentumok aláírása érdekében találkozzanak. Arról azonban, hogy a határt az útlevél mellett személyi igazolvánnyal is átléphetjük, nem ezek a megállapodások, hanem uniós dokumentumok szólnak. vissza Célba érneke a Vatikán lobbistái Brüsszelben? Magyar Hírlap 2004. április 8. Senki sem tagadja a Vatikánnak az Európai Unióban kifejtett politikai lobbitevékenységét. Brüsszelben száznál is több különféle érdekkijáró (lobbi)csoport működik, mindegyik teszi a dolgát (próbálja saját érdekeit érvényesíteni). A Vatikán egyik lobbista szervezete az Európai Közösség Püspökségeinek Bizottsága (COMECE). A te stület az uniós tagállamok püspöki konferenciáinak küldötteiből és a csatlakozó országok megfigyelőiből áll. A magyar katolikus egyházat Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára képviseli. A COMECE feladata az uniós törvén yalkotás és a politikai folyamatok nyomon követése. Az egyházi érdekeket, a katolikusok számára fontos elveket érintő témákban a szervezet saját csatornáin át próbál befolyást gyakorolni – közölték lapunkkal az MKPK titkárságán. A Vatikán egyik fő politik ai célja volt, hogy megőrizze a katolikus egyház egyes országokban elért különleges helyzetét és előjogait. Az már az 1997es amszterdami alapszerződés deklarációjába, majd az uniós alkotmánytervezetbe is bekerült (az 51. cikkelybe), hogy az EU nem szól be le az egyház és a tagállamok belső viszonyába. A német katolikus egyház volt az egyik fő szószólója annak, hogy megőrizhesse a német alkotmányban is rögzített privilégiumait. Ilyen például, hogy a német katolikus egyházra nem vonatkoznak a munkatörvények egyes passzusai. Az egyház alkalmazottai például nem sztrájkolhatnak, és az is szigorú szabály, hogy nem házasodhatnak újra válás után. A németországi katolikusoknál a kötelezően előírt, az állam által beszedett egyházadó (évi négymilliárd euró) is fontos hozadéka az egyház és állam kapcsolatának. Spanyolországban néhány éve az amszterdami deklaráció miatt az egyház azért nem szerződtetett egy vallásoktató pedagógusnőt, mert egy elvált férfi volt a házastársa. Németországban a
