Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-08
9 püspöki kar elbocsátással feny egette meg homoszexuális és leszbikus alkalmazottait, ha azok – alkotmányos jogukkal élve – bejegyeztetik azonos nemű élettársukat. Európa önazonossága? Buda Péter valláspolitikai elemző, a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója szerint a Vatikán politika i szándékát mutatja az is, amit a második vatikáni zsinat állásfoglalását összeállító pápa (XXIII. János) egyik közeli munkatársa, Martin Malachi írt még 1990ben: a mostani pápa, "II. János Pál célja az, hogy létrejöjjön a nemzetek közösségének egy olyan geopolitikai struktúrája, amely a római pápa, mint Krisztus földi helytartója által tanított és meghirdetett keresztény etikai elvek és doktrínák szerint működik". Malachi szerint Európa önazonossága a pápaságban áll. Az EUalkotmány előkészítésekor a Vat ikán lobbitevékenysége ismét felerősödött. A készülő alkotmány egyik vitapontja az volt, hogy az európai alapértékek között említséke meg a kereszténységet is. A tervezetbe ez nem került bele, főleg az állam és az egyház szigorú szétválasztását szem előtt tartó Franciaország ellenkezése miatt. A vallást mint az európai kulturális és történelmi örökség részét említik meg az alkotmány preambulumában. A többségében muszlim vallású Törökországnak tett felvételi ígéret miatt sem túl szerencsés a keresztény érté kek kiemelése. Az amúgy is vitatott török tagságot a Vatikán nem ellenzi, de azt elvárja, hogy a törökök hivatalosan is ismerjék el a kereszténységet. A vatikáni lobbizás része volt, hogy a pápa magánaudiencián fogadta az uniós alkotmányozó gyűlés, a konvent akkori elnökét, Valéry Giscard d’Estaingt, továbbá Pat Coxot, az Európai Parlament elnökét, Tony Blairt, NagyBritannia miniszterelnökét és más pol itikai vezetőket. A tagállamok vatikáni nagyköveteinek a pápa elmondta, mely részek bekerülését tartaná kívánatosnak az egyház. Érdekérvényesítés itthon A befolyás nemzeti szinten is folytatódik, a püspöki konferenciák saját kormányaikat próbálják megg yőzni az egyházi érdekek képviseletéről. Erdő Péter bíboros, prímás például Kovács László MSZPelnökkel és Szili Katalin házelnökkel is találkozott tavaly év végén azért, hogy az uniós alkotmány előszavába bekerüljön a keresztény értékek hangsúlyozása. Orb án Viktor exkormányfő (aki kedden kapta meg a Vatikán egyik legrangosabb, külföldieknek adható kitüntetését, a Nagy Szent Gergely Lovagrend Nagykeresztjének civil fokozatát) egy hét végi konferencián az egyház álláspontjával megegyezően nyilatkozott az abo rtusz és az eutanázia kérdéséről. A Fidesz elnöke úgy látja: "A keresztény antropológiát képviselő politikai pártoknak meghatározó erőként kell fellépniük Európában." A Vatikán el akarja érni, hogy az EUalkotmány rögzítse: a vallási közösségek a saját sz abályaik szerint szerveződhessenek. Ez azt jelentené, hogy a vallási vagy a szexuális orientáción alapuló diszkriminációellenes törvény hatálya alól kikerülnének az egyházak. A katolikus egyház másik fő érdeke, hogy konzultatív státusa legyen a törvényalko tásnál, és ezt a jogot az alkotmány is rögzítse. A Vatikán érdekeit képviselő püspöki bizottság – a már említett COMECE – már most rendszeresen részt vesz a törvények előkészítésében, és szakértői tanácsokat is ad több EUbizottságban. Az informális konzul tációs lehetőség azonban kevés, szükségesnek tartanák a törvény általi garanciát is, illetve hogy egyedi státusuk legyen az EUban. A Vatikán politikai szándékait már sok kritika érte. Korábban európai parlamenti képviselők és katolikus civil szervezetek r észvételével egy brüsszeli szemináriumon elítélték a Szentszék szándékait, azt, hogy saját erkölcsi, vallási nézeteit akarja ráerőltetni az európai jogalkotásra. Bírálnak a civil katolikusok Elfriede Harth, a Catholics For a Free Choice (CFFC), az ENSZben konzultatív státussal bíró, katolikus civil szervezet európai képviselője szerint hiába deklarálta a második vatikáni zsinat állam és egyház szétválasztásának elvét, a római egyház még most is ultrakonzervatív nézeteket vall. Harth lapunknak azt mondt a, nem értenek egyet a Vatikán politikai tevékenységével, és az egyház reformjáért küzdenek (kötelező cölibátus eltörlése, püspökválasztás, válás elfogadása, fogamzásgátlás alkalmazása, női papok felszentelése, abortuszhoz való jog elismerése). Harth asszo ny hozzátette: kétszáz civil szervezet tiltakozott az egyház politikai lobbizása miatt. Azt is elmondta, Kósáné Kovács Magda véleményével egyetértenek, és megpróbálják támogatni a képviselőt. Kósáné egy hetilapban azt mondta: "A Vatikán Brüsszel hivatalain ,
