Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-08
5 Seseljnek elnézik maffiakapcsolatait Népszabadság • 2004. április 8. Megszüntette a kiemelt bűncselekmények üg yében vizsgálódó belgrádi bíróság az eljárást két figyelemre méltó gyanúsított ellen. Egyikük a háborús uszító és szélsőséges nacionalista politikus hírében álló Vojiszlav Seselj, másikuk Aco Tomics tábornok, aki korábban a volt jugoszláv hadsereg kémelhár ítása élén állt. A belgrádi törvényszék mindkét gyanúsított ellen még tavaly emelt vádat. Államellenes összeesküvéssel és azzal gyanúsították őket, hogy kapcsolatban álltak a zimonyi klánként elhíresült alvilági szervezettel, amelynek tagjai 2003. március 12én meggyilkolták Zoran Djindjics szerb kormányfőt. A néhai szerb miniszterelnök elleni merénylet gyanúsítottjainak pere tavaly decemberben startolt, a különleges belgrádi bíróság eredetileg 36 személy felett kezdte meg az ítélkezést. Közülük 21en ker ültek a vádlottak padjára, a maradék tizenöt gyanúsított felett távollétükben ítélkeznek. Seselj sincs Belgrádban. Ő még 2003 februárjában feladta magát a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken, és azóta is a testület hollandiai f ogdájában van. Seseljt Hágában háborús bűncselekményekkel vádolják – Belgrádban már semmivel. A belgrádi bíróság továbbra sem vitatja Seselj és Tomics kapcsolatát az alvilági alakokból verbuválódott zimonyi klánnal, de úgy véli: nincsenek bizonyítékok, am elyek alapján bűnténynek minősíthető a viszony. A bíróság ugyanakkor nem veszi figyelembe a korábbi szerb kormány több politikusának kijelentését, miszerint Seselj a hágai törvényszék fogdájába történő bevonulása előtt tartott házi ünnepségén a Nyugatbará t Djindjics meggyilkolására buzdított. Az akkori szerb kormány politikusainak többségében már a Djindjicsgyilkosság után felmerült, hogy a merénylőknek politikai kapcsolataik lehetnek a rivális politikai oldalon, amelynek vezetői elvetik a hatékony együtt működést a Nyugattal és a hágai törvényszékkel. vissza Szlovénia szégyene a „nemszemélyek” ügye Népszabadság • 2004. április 8. • Szerző: Nyusztay Máté Tíz éve még Szlovénia szépségkirálynője volt. Ma viszont nemhogy legális munkát nem vállalhat, de örülhet, ha nem utasítják ki az országból. A bosnyákszlovén származású Vesna Music egyike az (Orwelltől vett szóval) „nemszemélyeknek” – derült ki az Independent brit lap cikkéből – , vagyis azoknak a nem szlovén nemzetiségű, de o tt élő embereknek, akiket a balkáni háború idején töröltek az állami nyilvántartásokból. Az állampolgári jogok visszaszerzésére vasárnap óta talán több esély van: bár az erre irányuló népszavazás elbukott, a kormány válságba került, ami kikényszerítheti a rendezést. Biztosítjuk Jugoszlávia más nemzeteinek Szlovéniában élő tagjait arról, hogy politikai státusuk nem változik – ígérték a parlamenti erők 1990ben, hetekkel az ország függetlenségéről tartott népszavazás előtt. A függetlenség deklarálásakor a s zlovén származásúak automatikusan állampolgársághoz jutottak, a zömében horvát, szerb, bosnyák és albán kisebbségieknek ezt egy éven belül kérvényezniük kellett – derült ki a témával foglalkozó emberjogi szervezetek közléséből. De miután sokan nem tudtak e kötelezettségükről, valamennyi állami nyilvántartásból törölték őket. Legalább 18 ezer, de a helsinki csoport szerint 130 ezer nem szlovén nemzetiségű embert járt így. Ez személyes tragédiákat is okozott: a horvát Franjo Hermantól megtagadták a kórházi ke zelést – tavaly meghalt rákban. Az Independent diplomáciai forrásra hivatkozva a napokban azt írta: az ügy soha nem szerepelt az EUcsatlakozási tárgyalások napirendjén, a bürokrácia átsiklott felette. Az alkotmánybíróság 1999ben rendelte el a jogok hely reállítását, aminek következtében a parlament nagy nehezen három hónapos haladékot adott az érintetteknek az állampolgárság kérelmezésére. Ezzel tizennégyezren éltek. A botrányt végül a nacionalisták – talán a hatalmas összegű kárpótlás rémképe miatt – népszavazással próbálták orvosolni. Csakhogy a jogok helyreállításáról szóló referendum ellen a legtekintélyesebb politikusok szólaltak fel, mondván: elidegeníthetetlen j ogokról szavaztatni – szégyen. A most vasárnapi
