Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-08
6 voksoláson 94 százalékos többség utasította el, hogy a kisebbségiek tizenkét év után végre megkaphassák a szlovén állampolgárságot. Ezután a jobbközép Szlovén Néppárt (SLS) kilépett a kormányból. A kafkai tö rténet szereplői a kormányválság következményeiben reménykedhetnek. A döntéshozók pedig abban, hogy az ország EUpozícióit nem rontják (nagyon) a történtek. A csatlakozás „szépségdíjáról” pedig már úgyis lecsúsztak. vissza A Vatikán és az Európai Unió Népszabadság • 2004. április 8. Szerzők: Buda Péter 2 és Gábor György 3 A kisstílű belpolitikai csetepaték közben jószerével észrevétlenek maradnak a világunk geopolitikai történéseit döntően befolyásoló fejlemények. Ezek közül az egyik legfontosabb a vallás mint politikaiközéleti tényező meghatározóvá válása. Szakmunkák, tanulmányok sora szól a vallások növekvő politikai igényéről. Philip Jenkins a közéletet valláserkölcsi elveknek alávetni kívánó, politikai értelemben „fundament alista” vallásosság erősödéséről ír. A Szentszéknek az elmúlt hetekben itthon is a figyelem középpontjába került politikaihatalmi tevékenységéről szerte Európában egyre több szó esik. Szomorú, hogy a politikai erők és a média egy része ezt a kérdést tájék ozatlanságból, pártpolitikai érdekből kampánytémává degradálja. Széles körben ismert tény, hogy a Szentszéknek az EUval kapcsolatos politikai törekvéseit az EU döntéshozóinak nagy része is rossz szemmel nézi. Az Európai Parlament az elmúlt három évben h árom olyan határozatot, illetve ajánlást fogadott el, amely elítéli a Szentszéket a politikai ügyekbe való túlzott beleszólás miatt. Az első határozat (2001. április 5.) az apácák és a gyermekek ellen egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélés ekkel kapcsolatos egyházi magatartást bírálja. Az egyház sok helyütt az állami igazságszolgáltatással szembeni függetlenségére hivatkozva nem tette lehetővé az ilyen esetek független kivizsgálását. Azaz, közvetve az állami törvények és igazságszolgáltatás fölé helyezte magát. (A határozat következtében elhalasztották a pápa tervezett parlamenti látogatását.) A következő határozat (2002. február 20.) a Szentszéknek a házassági és válási jogba történő beavatkozásával foglalkozott. A harmadik (2002. március 15 .) „az egyházak és a vallási közösségek állami és közéletbe történő beavatkozásával – különös tekintettel a Szentszékre”. A határozat kiemeli azokat az eseteket, amikor az ilyen beavatkozás az emberi és alapvető szabadságjogok korlátozására irányul. Néhány képviselő odáig ment, hogy az EUnak meg kellene szakítania diplomáciai kapcsolatait a Szentszékkel. Nagy vihart kavart II. János Pál azon kijelentése is, miszerint a házasság nem magánügy, ezért a bíróságoknak és az ügyvédeknek nem kellene támogatniuk a válóperi kérelmeket. 2001. november 28án az Európai Parlamentben szemináriumot tartottak, amely az egyházaknak az EU politikaitörvényhozási folyamataiba történő beavatkozásával foglalkozott. A résztvevők élesen elítélték, hogy a Szentszék fokozatosan el lenőrzése alá kívánja vonni az erkölcsi vonatkozású törvényhozási kérdéseket. Megállapították, hogy „az emberi szabadságjogokat kifejezetten veszélyezteti az az erősödő jelenség, amelyet a közélet intézményes vallások általi rekolonializációjának” hív a sz akirodalom. A konferencia egyik fő szervezője, az ENSZ konzultatív tagságával rendelkező, washingtoni székhelyű katolikus nemzetközi szervezet 2003ban tekintélyes jelentést tett közzé a Szentszék EUval kapcsolatos politikaihatalmi törekvéseiről. (Cathol ics for a Free Choice: „Preserving Power and Privilege. The Vatican’s Agenda in the European Union”, Washington D. C., 2003.) Ilyen előzmények után szavazta le az Európai Parlament, hogy az alkotmányba kerüljön bele a kereszténységre vagy Istenre való utal ás – utat nyitva egyfajta vallási legitimációnak. Mindez eddig itthon nem sok figyelmet kapott. Pedig nem fantomokkal viaskodnak azok, akik felemelik szavukat ebben a kérdésben. A The Tablet című tekintélyes katolikus hetilap vezércikke néhány éve erőtelj es szavakkal hívta fel a figyelmet a Szentszék politikaihatalmi törekvéseire: „a pápaság politikai 2 egyházpolitikai szakértő 3 vallásfilozófus
