Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-04
20 százalékkal meggyengült dinár árfolyamának védelmében, ami nem lesz könnyű a külkereskedelmi mérleg 2003ban 4,8 milliárd dollárra dagadt hiánya és az apadó devizatartalékok mellet t. Nem garantálja a reformok folytatását önmagában a G17+ hangsúlyos szerepe, de a külföld számára szalonképesebbé teheti a Brüsszelben és Washingtonban már március 2ai - lapzártánk utáni - megalakulása előtt is gyanúsan méregetett Kostunicakormányt. Pe dig a gazdaságpolitika a jelek szerint a DSZSZ felségterülete marad. Kostunica pártja ugyanis ragaszkodott a gazdasági és privatizációs minisztériumhoz, amelynek gazdája a DSZSZ egyik erős embere, a parlament elnöki tisztére harmadik nekifutásra megválaszt ott Dragan Marsicsanin lett, aki átengedi a házelnöki széket Predrag Markovicsnak, a G17+ jelöltjének. A DSZSZ adja a külgazdasági, valamint a bánya- és energiaügyi minisztert is. A legkisebb koalíciós partner, az NSZ főnöke, Velimir Ilics a közlekedést, t elepülésfejlesztést, építésügyet és távközlést is magába olvasztó tőkeberuházási tárcát irányítja majd. Ugyanakkor Labuszék felügyelik a hálátlannak látszó egészségügyet és foglalkoztatást, valamint a mezőgazdaságot. Az új szerb kormány számára talán a ga zdaságnál is nagyobb kihívás az NTvel való együttműködés jövője, aminek kézzelfogható anyagi vonzata is lehet. Az Egyesült Államok például 100 millió dollárnyi pénzügyi segély folyósítását tette függővé nemcsak általában attól, hogy Belgrád mennyire hajla ndó segíteni az NT munkáját, hanem attól is, hogy a szerb hatóságok kézre kerítike és kiadjáke Hágának március 31éig Ratko Mladicsot, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokát. Ehhez képest Kostunica külföldön és Szerbiában egyaránt jókora vihart k avart azzal a minapi kijelentésével, miszerint az új kabinet döntései között Hága igényei nem élveznek majd elsőbbséget. Márpedig Kostunica álláspontja meghatározó lehet, hiszen az igazságügyi és a belügyi tárcát is a DSZSZ kaparintotta meg. A kisebbségi k ormány számára elvileg feltétel nélküli támogatást ígérő szocialisták is világossá tették, hogy a kiadatások folytatása esetén megvonhatják szavazataikat a koalíciótól. Mi több, Milorad Vucselics, az SZPSZ egyik vezéralakja a B92 tévé vasárnap esti adásába n már azt követelte, hogy az új kabinet vonja felelősségre azokat, akik annak idején kiszolgáltatták Milosevicset az NTnek. Ilyen körülmények között Kostunicának minden diplomáciai érzékét latba kell vetnie, hogy egyben tartsa a koalíciót. Az egyik gyeng e láncszem a monarchista SZPO lehet, amely saját vezére, Vuk Draskovics akarata ellenére fogadta el a szocialisták külső támogatását. Az ebből fakadó feszültséget mutatta, hogy Draskovics hétfőn élesen visszautasította a szocialisták zsarolási kísérleteit. A kisebbségi kormányt körüllengő bizonytalanság, az előre megjósolható koalíciós összeütközések fő haszonélvezője Vojiszlav Seselj Szerb Radikális Pártja (SZRSZ) lehet, amely a december 28ai választás nyomán ugyan a parlament legnagyobb, 82 tagú frakciój át hozhatta létre, mégis ellenzékbe szorult, így viszont a nevető harmadikként figyelhette Kostunicáék és a leköszönő kormány fő erejének számító - a tavaly márciusban meggyilkolt Zoran Gyingyics miniszterelnök nevével fémjelzett - Demokrata Párt (DSZ) küz delmét. A két hónapig tartó huzakodás közvéleménykutatások szerint csak jót tett az alacsony részvétel miatt kudarcba fulladt novemberi elnökválasztáson (HVG, 2003. november 22.) eredményével meglepetést okozó Tomiszlav Nikolics radikális párti jelölt né pszerűségének. A szélsőséges nacionalista Nikolics győzelmi esélyeit a parlament is javította, mert a napokban törölte a választójogi törvényből az elnökválasztás érvényességéhez előírt 50 százalékos részvételi arányt. A várhatóan májusban sorra kerülő úja bb elnökválasztáson Nikoliccsal csak a demokratikus pártok közös jelöltje vehetné fel a versenyt, a DSZSZ és a DSZ eddigi szembenállása azonban nem sok jót sejtet. Kérdés, megtörike a jég azután, hogy a DSZ tisztújító kongresszusán Borisz Tadics szerbiam ontenegrói védelmi minisztert elsöprő fölénnyel pártelnökké választották. A riválisánál, Zoran Zsivkovics távozó kormányfőnél a koalícióval kapcsolatban rugalmasabbnak látszó Tadics máris cáfolni volt kénytelen, hogy Kostunicáékkal egyezkedne, Belgrádban m égis tartják magukat a híresztelések, hogy az új kormány rövid idő elteltével kibővül. vissza Forrásmegvonás – Fogyókúrára ítélt közalapítványok HVG 2004. március 4.
