Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-04
21 Több milliárd forintot spórol hat az állami költségvetés a megszüntetésre, illetve fogyókúrára ítélt közalapítványok révén. A döntéssel az esetenként pazarlóan működő kuratóriumokat is „büntetni" akarta a kormány, az elvonás azonban jól teljesítő közalapítványokat is ellehetetleníth et. Először vág, azután mér a kormány a közalapítványok ügyében. Az igazságügyi tárcánál legalábbis azt követően álltak neki felmérni, mi is a helyzet a kormány, a minisztériumok és az Országgyűlés által létrehozott 48 közalapítvánnyal - azaz milyen jogs zabályi módosításokkal lehetne szervezeti és gazdasági szempontból racionalizálni a működésüket , hogy a kabinet egy héttel korábban, a Draskovicscsomag keretében áldását adta 26 közalapítvány összességében mintegy 2,3 milliárd forintnyi költségvetési tá mogatásának elvonására. A kormány még az általa létrehozott, alig egy hónapja működő Beteg, Ellátott- és Gyermekjogi Közalapítványt sem kímélte: a Csehák Judit korábbi egészségügyi miniszter vezette szervezet 350 millió forintos költségvetési támogatásábó l 50 milliót vettek vissza. A kormánydöntés az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt (EUKK) megszűnésre ítélte, miközben a szervezetnek a kabinet tavaly ősszel még bizalmat szavazott, amikor pótlólagos forrásként 150 millió forintot bocsátott a Palánk ai Tibor közgazdászprofesszor vezette kuratórium rendelkezésére. A múlt heti döntés viszont azt jelzi, a kormány azonosult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) álláspontjával. A számvevők korábbi vizsgálata ugyanis - amellett, hogy aránytalanul magasnak ítélte az EUKK működési költségeit (az elnök 300 ezer forintot, a kuratóriumi tagok 250 ezer forintot kapnak havonta, az alkalmazottak átlagjövedelme tavaly több mint 450 ezer forint, az időközben távozott titkáré bruttó 850 ezer forint volt) - azt is megfogalmazta, hogy a közalapítvány tájékoztatási feladatai jóval olcsóbban is elláthatók lennének más szervezeti formában, például valamelyik minisztérium részeként (HVG, 2003. december 6.). Az EUKK június végi megszüntetésének hírére a kurátorok - április 30ai határ idővel - beadták lemondásukat, ám azt, hogy a közalapítvány feladatát átveszie valamelyik tárca, ma még senki nem tudja az EUKKnál, ahol a jelek szerint már csak a padlás kiseprése maradt hátra. Három autóból kettőt meghirdettek eladásra, a kuratórium pe dig már nem indít semmilyen újabb programot. Megjelentetnének viszont még egy, neves közéleti személyiségek nyilatkozatait tartalmazó, Magyarok a magyarokról munkacímen futó kötetet, amelyre januárban 20 millió forintot szavazott meg a kuratórium. A kötet szerkesztője egyébként az a Gerő András, aki maga is kurátor a közalapítványnál; az esetleges összeférhetetlenséget firtató kérdésünkre az EUKKnál azt mondták, Gerő ingyen vállalta a szerkesztést. Megszüntetésre ítélte a kormány a Bursa Hungarica Közalap ítványt is. A felsőoktatási ösztöndíjakat folyósító Bursa - szemben például az EUKKval, amely az államtól kapott 2,9 milliárd forint mellé mindössze 13 millió forint „külső" támogatást tudott összegyűjteni - viszonylag jelentős anyagi erőket tudott mozgós ítani: tavaly az önkormányzatok 55 százaléka szállt be (közel 1 milliárd forinttal) az ösztöndíjak társfinanszírozásába. A közalapítványok átszervezésének a kormány múlt heti döntésével még koránt sincs vége. A tárcák a következő hetekben határoznak arról , milyen további összevonásokat, megszüntetéseket kezdeményeznek a rájuk kirótt megtakarítási penzum végrehajtása során. Ilyen sors vár a jelek szerint például a nemzeti alaptanterv megvalósításának támogatására 1995ben létrehozott, az Oktatási Minisztéri um (OM) felügyelete alatt álló Közoktatási Modernizációs Közalapítványra. „Nagyon valószínű" megszüntetését Magyar Bálint miniszter azzal indokolta a HVGnek, hogy „a közalapítvány által kiírt pályázati források többszörösét nyitják majd meg az érintettek előtt a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó tenderek". Aligha juthat viszont uniós pénzekhez a határon túli magyarok iskolai támogatására 1998ban létrehozott Apáczai Közalapítvány, amelynek a sorsa szintén bizonytalanná vált. Különösen azóta, hogy eln ökének nemrégiben történt lemondása miatt az OMnek amúgy is módosíttatnia kell az Apáczai alapító okiratát, így egy kalap alatt az átalakítás is könnyen elintézhető. A határon túl élő magyarok kulturális szervezeteinek, programjainak támogatásával foglalk ozó Illyés Közalapítvány (IKA) sem vonhatta ki magát a költségvetési szigor alól. Az IKA vezetői megsejthettek valamit, mert már néhány nappal a Draskovicscsomag részleteinek bejelentése előtt nyilatkozatban tették közzé, hogy az IKA 2001 óta változatlan - évi 1 milliárd forintos - állami támogatásának legkisebb méretű csökkenését sem tudják elfogadni, az ugyanis
