Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-24
5 Az egyezmény sürgős ratifikálásának kérdésében a partnerek között teljes volt az egyetértés, annál is inkább, mert ezzel még az unióban is hiányzó keretegyezmény mintadokumentumát mutatnák fel. Az egyezmény a több évtizede hatályos és elavult, még az egykori Csehszlovákia idejéből származó megállapodás helyébe lépne. Megalkotásában több tárca illetékes. Magyar ország és Szlovákia környezetvédelmi miniszterei hasonlóképp sürgetőnek látják, hogy a határvizekre vonatkozó halászati jogokat szabályozó egyezményt is mielőbb aláírják. Persányi Miklós és Miklós László keddi megbeszélésein számos környezetvédelmi kér désről, egyebek között a Szigetközt és a Csallóközt alkotó települések önkormányzatainak szorosabb együttműködéséről is szó esett. A miniszterek nem foglalkoztak a bősnagymarosi vízlépcső jogvitájában született hágai ítélet végrehajtásának elvi kérdé seivel, ugyanis, kétéves szünet után, április 13án ismét tárgyalóasztalhoz ülnek ezügyben a szakértői küldöttségek, de a nap során közösen megtekintik a Dunacsúnynál egyoldalúan megépített szlovák Cvariánst, valamint a mű központi objektumát, a bősi erőm űvet, és megismerkednek a térség ártéri erdőinek állapotával is. vissza +++ kes/gsg 13.10 LMT 230304 2050 A LÁTLELET NEGATÍV Átvilágítás: EMTE a működésképtelenség határán? [23.3.2004] A SapientiaEMTE működését b eragadt támogatások, el nem készült pályázatok, ad hoc gazdálkodás, a minőségbiztosítás hiánya és az összefonódás jellemzi – információnk szerint ezek az egyetemet átvilágítók fő megállapításai. Akár egy laikus is el tudja képzelni, milyen szempontok sze rint érdemes egy négy helyszínen működő, példaszerűen elbonyolítva megszervezett felsőoktatási intézmény működését felmérni. Elsősorban azt kell megvizsgálni, milyen színvonalon és milyen tanerővel oktat az egyetem, hogyan teremt ehhez gazdasági hátteret, a rendelkezésére álló pénzt mennyire ésszerűen költi el, és vezetői milyen hatékonysággal, professzionalizmussal hoznak döntéseket. Feltehetően a fentiekre volt kíváncsi a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke is, mikor a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) átvilágítására kért fel pályázati úton külső szakértőket. A független szakértőcsoportot felhatalmazták arra, hogy 2003 december vége és 2004 február közepe között vizsgálják egyrészt az egyetem hátterében álló Sapientia Alapítvány, másrészt az EMTE döntéshozatali mechanizmusait, ügyvezetését és pénzügyeit. A profi pénzügyi és működési audit eredménye még csak nem is ellentmondásos, inkább teljesen demokratikus, mert egykori és mostani illetéke seket egyaránt elmeszel. Információnk szerint az átvilágítást igénylők számára világos volt, hogy ügyviteli, gazdálkodási problémák vannak az EMTE körül, amelyeket sürgősen azonosítani kell. Erről készült az a több mint százoldalas -- bizalmasan kezelt -- szakértői jelentés és problémakatalógus, amely kellő részletességgel szondázza az erdélyi magánegyetem fennálló állapotát. Ami a gazdálkodást illeti, a szöveg, információink szerint azt állapítja meg, hogy az egyetem nem érte el azt a kezdeti célk itűzést, mely szerint több forrásból fogja finanszírozni működését. A jelentés szerint az EMTESapientia szerződései közül több lezáratlan. A leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, de az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelen tős mértékben
