Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-24
6 felhalmozódtak a pénzeszközök: vagyis az egyetem, illetve az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradnak. Számos esetben nem világos, egyegy kiadási tétel az egyetem karaihoz, vagy éppen a Sapientia Alapítv ány valamelyik irodájához tartozike. Nincs rögzített rendszer, ami azt szabályozná, hogy egyes kiadások hova, melyik gazdálkodási egységhez tartoznak: mindez esetleges megegyezéseken dől el. Az sem tekinthető át, hogy az egyetem gazdasági társaságai és a Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő karai kinek számolnak el. Információink szerint, ami a cégeket illeti, a jelentés "összefonódásról" beszél. Az EMTE bevételei elenyészők. Úgy tudjuk, az egyetem bevételként könyveli el a kamatnyere séget és az áruforgalmi adót -- még ha ezek is ugyanabból a több mint másfél milliárd forintos támogatásból származnak, amellyel a magyar költségvetés az egyetem működtetését biztosítja. Lapunk úgy értesült, hogy az egyetem saját bevétele 2003ban még a ha llgatói támogatások és a tankönyvtámogatások összegénél is alacsonyabb volt. A Transindex információi szerint a jelentés következtetéseit áttekintve az is kiderül, hogy a SapientiaEMTE feltűnően egyenlőtlen módon fizeti vezetőit és alkalmazottait. M íg a fiatal alkalmazottak munkabére nagyjából a Romániában szokásos átlagnak felel meg, ehhez képest aránytalanul nagyok az vezető beosztással járó fizetések és extrapótlékok. Lapunk úgy tudja, hogy az SapientiaEMTE pályázási tevékenység terén sem áll a h elyzet magaslatán. Az EMTE karai a tudományos kutatási tevékenység költségeinek fedezésére rendszerint nem nyújtanak be pályázatokat . Ez a helyzet némileg pozitívabb a szintén az alapítvány hatáskörébe tartozó Partiumi Keresztény Egyetemen, de az elemz ők szerint Nagyváradon is jelentősen fejleszteni kell a pályázási munkát. Információink szerint a szakértők véleménye a döntéshozatali folyamatról lesújtó: a buktatók oly mértékben a rendszer részét képezik, hogy az intézményhálózat működtethetősége kérd őjeleződik meg. A stratégiai tervezésben teljes a lemaradás. A döntések szakmai előkészítését a SapientiaEMTE nem oldotta meg. Ami az oktatás és az intézményhálózat fejlesztését illeti, az elképzeléseket nem kapcsolják össze erőforrástervezéssel. Az egyetem vezető testületei nem követik, hogy az egyes döntések mikor és milyen mértékben valósulnak meg a gyakorlatban. Úgy tudjuk, a jelentés e fejezetében "kompetenciahiányt" állapít meg, és a szakértők a legkomolyabb bajt abban látják, hogy az intézmény fejlesztés személyes tárgyalásokon alapszik -- mert az így született egyezségeket bármikor fel lehet rúgni. Ezenkívül nem tisztázott, hogy az egyes döntésekért pontosan ki vállal felelősséget , ha valaki valamivel elmarad vagy nem az elvárt színvonalon teljesít, a számonkérés és a megtorlás rendszerint elmarad. Sok a spontán, eseti jellegű döntés. Továbbá a Transindex tudomása szerint a jelentés kitér arra is, hogy az egyetem oktatói, vezetői körében halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat és jellemző az összefonódás.
