Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-20
9 Az egykori jugoszláv és szerb elnökkel szembeni per kapcsán sokszor hangzott már el a történelmi jelző. És nem véletlenül. Elvégre ő a II. vil ágháború ót az első államfő, akinek bíróság előtt kell felelnie a vele szemben felhozott vádakért, azaz a népirtásért, az emberiség ellen elkövetett bűntettekért és 66 rendbeli háborús bűnökért. Carla del Ponte hágai főügyész asszony pedig a per elején han goztatta, a bírósági eljárás azt igazolja, hogy senki sem állhat a törvények felett. Emberi jogi szervezetek ugyancsak mármár eufórikus hangulatban várták a bírósági eljárást, mérföldkőnek tartva az igazságszolgáltatás történetében. A hágai Nemzetközi Tö rvényszéket 1993ban hívták életre a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Feladatai közé tartozik a horvátországi (19911992), boszniai (199295) és a koszovói (1999) háború idején történt büntettek felderítése. Ez volt az első ilyen bíróság a II. világháború után életre hívott nürnbergi és a tokiói ítélőszék után. Sikere eleinte akkora volt, hogy azóta több hozzá hasonló bíróságot is életre hívtak. Bírói testület próbál a ruandai, a sierra leonei, a kelettimori pol gárháború, valamint a kambodzsai események végére járni. 2002. július 1jén lépett hatályba a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmánya. Az ICC feladatkörébe tartoznak azon emberiség elleni bűntettek kivizsgálása, amelyeket ezen dátum után követtek el. Az Egye sült Államok azonban komoly kampányba kezdett a szervezet ellen, s több állammal kötött olyan kétoldalú egyezményt, amely mentesíti az ország polgárait az ICC általi felelősségre vonástól. Washington tehát egyre kevésbé lelkesedett a háborús bűnöket kivizs gáló ítélőszékek iránt azután, hogy szembesült avval: akár amerikai állampolgárokat is felelősségre vonhatnak hasonló vádakkal. A hágai Nemzetközi Törvényszék sem élvezi azt a bizalmat, mint két évvel ezelőtt. Ennek legfőbb oka éppen a Milosevics ellen f olytatott per, amely nem úgy zajlott, amiként azt sokan várták. A bíróság tagjai nem egyszer felkészületlennek látszottak, s ez is hozzájárult az eljárás nem éppen szélsebes csordogálásához. Mindez megfontolásra késztette az ENSZet is. Meghatározták, hogy a délszláv háborúkban és a ruandai polgárháborúban elkövetett bűntetteket vizsgáló bíróságoknak 2008ig le kell zárniuk a bírósági eljárást minden vádlottal szemben. A jogerős ítéletet pedig 2010ig kell kimondani. A határidők megszabása éppen a hatalmas költségek miatt volt szükség. Jellemző, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék éves költségvetése 120 millió dollár. Létrehozása után rendre túllépte a büdzsében előirányzott összegeket. Nagy költséget jelent például a vádiratok átültetése más nyelvre. Elvégr e ne feledjük, több ezer oldalnyi dokumentumokról van szó. A bíróság mögött nincs semmiféle rendőrség. Vagyis nincs lehetősége arra, hogy rendfenntartókat küldjön a háborús bűnökkel vádolt személyek letartóztatására. És ez állandó feszültségek forrása. A kivétel csak Bosznia, ahol a NATOhoz tartozó SFOR békefenntartói bármikor letartóztathatják a háborús bűnösöket. Horvátországban és Szerbiában azonban az ICTY csak a helyi hatóságok rátermettségére van utalva. A hágai bíróság főügyész asszonya, Carla del Ponte nem győzi elégszer bírálni a két államot amiatt, hogy - szerinte - nem működnek együtt kellőképpen a bírósággal. Az Ivo Sanader vezette horvát kormány ugyan tett gesztusokat Hágának, de mindmáig nem kerítette kézre a legtöbbet emlegetett horvát hábo rús bűnöst, Ante Gotovinát. A Kostunica kormány hivatalba lépéséig a belgrádi kormány több háborús bűnöst adott ugyan ki Hágának, Carla del Ponte asszony azonban kevés elismeréssel szólt a szerb hatóságokról. Szerinte ugyanis Belgrádban bújkál a háborús bű nökkel vádolt két egykori boszniai szerb vezető, a "hóhérnak" is nevezett Radovan Karadzsics és Ratko Mladics. Del Ponte asszony ugyan nem tudta feltételezéseit bizonyítékokkal alátámasztani, de rendületlenül kitart állításai mellett. A hágai Nemzetközi Törvényszéket gyakorta éri az a vád, amely szerint túlságosan elfogult a szerbekkel szemben. Egyesek egyenesen úgy vélik, hogy a hollandiai testületet komoly felelősség terheli a radikálisok szerbiai térnyerése miatt. A Milosevicshez hasonlóan hágai fogság ban csücsülő radikális vezér, Vojiszlav Seselj pártja szerezte a legtöbb voksot a tavaly decemberi választásokon. Bár a párt - többek között a nagy nemzetközi nyomásnak köszönhetően - nem lett az új, Vojiszlav Kostunica vezette kormány tagja, befolyása nőt tön nő Szerbiában. Havonta állítólag több százan csatlakoznak a Nagy Szerbia megteremtésén fáradozó tömörüléshez.
