Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-18
9 teljesen fölösleges voksolnia. Az első, 1979ben megrendezett választás óta 13 százalékkal csökkent a részvétel, és 1998ban már csak a választópolgárok 49,5 százaléka élt ezzel a jogával . A dolog annál kétségbeejtőbb, mivel az EP az EU egyetlen közvetlenül választott szerve. Az érdektelenség hátterében ugyanakkor az állhat, hogy a tagállamokban élők szerint a testületnek alig van beleszólása abba, mi történik az uniós döntéshozatalban. A csökkenő részvétel másik oka lehet, hogy a bővítésekkel egyre csökkent az olyan tagállamok száma, amelyekben kötelező a részvétel a szavazásokon (ilyen Belgium vagy Görögország), míg Olaszország a kilencvenes években formálisan megszüntette ezt az előírás t. Vigasztalásul csak annyi, hogy a távolmaradás nem egyedül az EP problémája. A tagországok nemzeti választásain hasonlóan csökkenő érdeklődés tapasztalható az elmúlt évtizedekben, és a legutóbbi amerikai elnökválasztásokon sem érte el a részvétel az ötv en százalékot. Bővülő hatáskör Az Európai Parlament funkciója jelentősen eltér a nemzeti parlamentekétől. Bár az EP az unió egyetlen közvetlenül választott testülete, mégsem a legfontosabb döntéshozó szerv. Az európai közösség ugyanis nem egy "állam", hanem alapvetően még mindig egy nemzetállamok által működtetett szervezet, ahol az egyre mélyülő integráció ellenére a tagállamok mondják ki a végső szót. Mivel az érvényben lévő szabályok csaknem 60 százaléka Brüszszelben születik, de legalábbis a törvény kereteit uniós szinten jelölik ki, úgy érzik, nem engedhetik ki a kezükből a döntést. Ezért jogszabályt az EUban csak a minisztereket tömörítő tanács vagy az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács egyetértésével hozhatnak. A parlament jelentősége a zonban az elmúlt két évtizedben jelentősen növekedett, és korábbi konzultációs szerepkörét egyre több területen váltja fel az úgynevezett együttes döntés hatásköre. Ez azt jelenti, hogy a tanács csak az EP egyetértésével dönthet, és ez hosszú hónapokig, id őnként évekig elhúzódó egyeztetési alkufolyamatot von maga után. Ráadásul az EP ma már maga dönt az éves költségvetésről. Ezt a hatalmát felhasználva harcolt ki például plusztámogatást a belépő országoknak, amikor a csatlakozási szerződésről szavazott. Eme llett jóvá kell hagynia a tanács által az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság elnökére, valamint az elnök által a testület tagjaira tett javaslatokat is. Ideológiai képviselet A parlamenti képviselők azonban ebben a folyamatban elsősorban ideoló giai szempontokat vesznek figyelembe, és a brüsszeli bizottsághoz hasonlóan, elsősorban az európai érdekeket képviselik. Ennek megfelelően nem nemzeti csoportokban működnek, hanem pártfrakciókban dolgoznak. Jelenleg a konzervatív Európai Néppárt – Európai De mokraták (EPP – ED) egyesülésnek van a legnagyobb frakciója, őket követi a szocialista, a liberális, majd egy kommunista – zöld, illetve a CohnBendit vezette zöldfrakció. A többiek függetlenek vagy kisebbnagyobb nacionalista csoportocskák. A pártfrakciókban ugyan nincs olyan pártfegyelem, mint a nemzeti parlamenti csoportokban, de általában együtt szavaznak a tagok. A legnagyobb szétszavazások az EPP – EDre jellemzők, ugyanis az ED elsősorban a brit Tory pártot takarja, márpedig az euroszkepticizmusa miatt gy akran kerül ellentétbe a többi konzervatív párt elképzeléseivel. A csoportosulás gyakran kerül a szakadás szélére, ugyanis az ED külön infrastruktúrát és azt a jogot követeli magának, hogy önállóan is megfogalmazhassa véleményét számos kérdésben. A szétvál ás azonban megfosztaná a konzervatívokat a legnagyobb frakciónak járó előnyöktől. Ezek nemcsak a bizottsági helyek elosztásánál, de a parlamenti elnök és a készülő alkotmány értelmében a bizottsági elnök kiválasztásánál is jelentkeznek. Az EPP például már be is jelentette, hogy Romano Prodi utódja csakis a konzervatív táborból kerülhet ki. Európai vagy nemzeti A csatlakozás másnapja Az uniós csatlakozás mindennapos hatásait bemutató sorozatunkban jövő csütörtökön (március 25én) a diplomák honosításáró l, az oktatásban kínálkozó lehetőségekről írunk. E héten is várjuk a tervezett témával kapcsolatos kérdéseiket. • email: eu@mhirlap.hu • telefon: 0614701282 • fax: 0614701280
