Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-18
10 • levél: Magyar Hírlap/Külpolitikai rovat/1145 Budapest, Szugló u. 14. Azért a képviselők természetesen nem felejtik, hogy honnan érkeztek, elvégre otthon számot kell adniuk választóiknak. Ezért fordul elő alkalmanként, hogy ha úgy érzik, egy döntés nemzeti érdekeikkel ellentétes, akkor közösen szavaznak vagy lobbiznak a z ügyért. A németek például egységesen nyomtak nemet a dohányreklámot korlátozó jogszabályra, a csatlakozási szerződés szavazásánál pedig a Benesdekrétumok miatt a németek jelentősebb számban ellenezték a csehek tagságát. A pártfrakciók azonban, ha akarná k sem igazán büntethetnék az ilyen kiszavazást, ugyanis a választási listákat nem a már jogi személyiségként is létrejött európai pártok, hanem a nemzeti pártok állítják össze. Így a "renitenseknek" nincs mitől félniük. A nemzeti befolyást mutatja az is, h ogy azt az uniós alapszerződések rögzítik, mely ország hány képviselőt választhat, s ez a szám egyre inkább tükrözi egyegy tagállam méretét. Igaz, már számos terv született arra, hogy a képviselői helyek egy részét európai pártlistákon osszák szét, de ez egyelőre megbukott a tagállamok ellenállásán. Listás választás A választás Magyarországon listás rendszerben zajlik. Listát csak azok a bejegyzett pártok állíthatnak, akik előzőleg legalább húszezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlását megs zerezték. Miután a voksoláson az ország egyetlen választókerületet alkot, a cédulák az ország egész területéről összegyűjthetők – az országgyűlési választásokhoz képest ez főképp a kisebb vagy területileg szétszórt támogatottsággal rendelkező pártoknak jel ent könnyebséget. Mint ismert, az országgyűlési választásokon a megmérettetésen induló pártoknak megyénként meghatározott számú egyéni jelöltet kell állítaniuk, az ajánlások területi megoszlása a kis pártok esetében tehát befolyásolhatja a voksoláson való szereplést. Azokban a megyékben például, ahol az adott politikai erő kiemelt támogatottsággal bír, nem okoz gondot az ajánlások "beszerzése", ott viszont, ahol csekélyebb a párt népszerűsége, adott esetben már igen. Az európai parlamenti voksoláson viszont a politikai erőknek ezzel a problémával nem kell megküzdeniük. A listákat – az ajánlószelvények átadásával együtt – legkésőbb a szavazás előtti 30. napon kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnak. Eddig nem hivatalosan nyolc (Fidesz, MDF, MSZP , SZDSZ, Munkáspárt, MIÉP, Zöld Demokraták, Új Magyarország) párt jelezte listaállítási szándékát, az összegyűjtendő ajánlások viszonylag alacsony száma miatt azonban várható, hogy további politikai erők is élnek a lehetőséggel. Az azoriakra várva Az e redmény megállapításánál az egyes pártoknak az érvényes szavazatok öt százalékát kell elérniük ahhoz, hogy mandátumhoz jussanak. A megszerzett képviselői helyeket a szavazati arányok alapján osztják ki az ötszázalékos küszöböt elért pártok között. A válas ztók az egész országban egyfajta, azonos szavazólapon szavazhatnak, és a voksolásnak egyetlen, országos eredménye lesz. A hivatalos eredmények csak azután kerülhetnek nyilvánosságra, hogy az unió valamennyi tagállamában bezártak a szavazókörök. Hiába feje ződik be tehát a voksolás Magyarországon 19 órakor, miután a Portugáliához tartozó Azoriszigeteken magyar idő szerint este 10 óráig lehet szavazni, az eredményeknek az ottani szavazókörök bezárásáig itthon is titokban kell maradniuk. A névjegyzékbe való felvételükről, a választás időpontjáról, valamint a szavazás helyéről és módjáról a választási irodák hamarosan levélben tájékoztatják a választókat. Az értesítőket 2004. április 16áig elvileg minden választásra jogosult megtalálja a postaládájában, ha mé gsem, akkor a lakóhely szerinti polgármesteri hivatal jegyzőjénél kérhetik a tájékoztató pótlását. Itthon és külföldön A voksoláson nemcsak a magyar, de mindazon uniós, illetve most csatlakozó országok választásra jogosult polgárai is részt vehetnek, a kik Magyarországon állandó lakhellyel rendelkeznek, és előzőleg nyilatkozatot tettek arról, hogy választójogukat itt kívánják gyakorolni. A lehetőség természetesen a határon túli magyarokra is vonatkozik: egy szlovákiai, de munkája vagy családi kapcsolatai miatt Magyarországon
