Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-11
9 Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállami szabályozások megfelelneke az uniós jognak - jelentették be Brüsszelben, hozzátéve, hogy az esetleges ellenlépéseket, például eljárás kezdeményezését az Eu rópai Bíróságon, az új tagállamoknak kell mérlegelniük, ebben a testület nem illetékes. Jónéhány ország "elfelejtette” értesíteni az uniós kormányt a május 1én hatályba lépő intézkedéseiről. A testület illetékes biztosa ezért a következő két hétben tisztá zó megbeszéléseket kezdeményez az érintettekkel. Romano Prodi bizottsági elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Tizenötök sorra lezárják munkaerőpiacukat az új uniós polgárok előtt. Mint szóvivője fogalmazott, az Európai Bizottság meg van győződve arr ól, hogy az országok közötti munkaerőmozgás javára válik a gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt. A félelmeket azonban sem a nyilatkozatok, sem a legfrissebb uniós felmérés nem tudja eloszlatni. Eszerint a csatlakozó országok munkaképes korú lakosságán ak mindössze egy százaléka, vagyis évente 220 ezer ember próbálna szerencsét NyugatEurópában, ha hirtelen leomlanának a határok és megszűnnének a korlátozások. A tanulmány szerzői egyébként a fiatal diplomások tömeges elvándorlásától féltik a leendő tagál lamokat, megjegyezve, hogy a képzett munkaerő megjelenése ugyanakkor jótékony hatást gyakorolna a régi tagországok gazdasági, szociális és népesedési helyzetére. Nincs hát mitől félnie a "régi Európának”, mivel a korábbi EUbővítések sem igazolták be a fél elmeket, a portugál és spanyol munkavállalókkal szemben annak idején bevezetett korlátozásokat a tagállamok idő előtt föloldották. Dominóeffektus Ám hiába a felmérések és tanulmányok, az uniós országok sorban elzárkóznak a keleteurópai foglalkoztatása e lől. Németország és Ausztria kezdte a sort, amikor a csatlakozási tárgyalásokon kiharcolta a legföljebb hét évre szóló munkaerőpiaci korlátozást. Eszerint a tagállamok a csatlakozás után két évig fenntarthatják nemzeti szabályozásukat, majd indokolt esetb en ezt újabb három, illetve két esztendővel meghosszabbíthatják. Míg a jelenlegi EUtagállamok polgárai szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát az unió bármely országában, addig a KeletEurópából érkezők elé továbbra is adminisztratív akadályokat emelnek az illetékes kormányok. Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország és Spanyolország már kinyilvánította, hogy két évre biztosan lehúzza a rolót. Luxemburg, Olaszország és Portugália még nem közölte hivatalosan az álláspontját, de a z előjelek arra mutatnak, hogy ezek az országok is fenn kívánják tartani a csatlakozási szerződés által fölkínált kétéves átmeneti időszakot. Dánia, Hollandia és Svédország ugyancsak korlátozásokra készülnek, jóllehet korábban a teljes piacnyitás mellett tették le a garast. A "dominóeffektus” azonban magával ragadta a liberális politika híveit, akik megijedtek attól, hogy országaik a keleti álláskeresők egyedüli célpontjává válnak. Dolgozni Dániában is csak munkavállalási engedéllyel lehet majd, de a kor mány azt ígéri, hogy a dokumentumokat automatikusan ki fogják állítani a jelentkezőknek. Koppenhága ugyanakkor bizonyos szociális juttatásokat csak feltételesen hajlandó biztosítani az új uniós polgároknak, a munkanélküliektől például meg fogja vonni a tar tózkodási engedélyt. Visszavonulót fújtak Idén váratlanul bekeményített a holland kormány is, amely megmásítva tavalyi döntését, mégiscsak elzárkózik az új tagállamok munkavállalóinak fogadása elől. A középjobb Balkenendekabinet február közepén meghozo tt döntése értelmében május 1je után csak azok kaphatnak munkát Hollandiában, akik bizonyíthatóan nem veszik el a helyet egy hazai vagy más uniós polgártól. Azokban az ágazatokban, amelyekben krónikus munkaerőhiány van - ilyen például a kertészet , az il letékes hatóság automatikusan kiadja majd a munkavállalási engedélyt. Visszakozott a kormány a kvóták ügyében is. Korábbi ígéretével szemben, mégsem engedélyezi a szabad munkavállalást a keletiek egy meghatározott kontingensének. Hollandiában tehát a csatl akozás után is csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak a friss tagállamok polgárai. A korlátozás két évre szól. A kormány jövőre áttekinti a munkaerőpiaci helyzetet, és ha úgy ítéli meg, hogy az új tagországokból érkezők nem veszélyeztetik a holland m unkahelyeket, akkor akár föl is oldhatja a szigorítást.
