Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-11
10 Svédország hivatalosan még nem közölte álláspontját, az ország brüsszeli EUmisszióján azt közölték lapunkkal, hogy a döntés még ezen a héten megszületik. Értesülések szerint azonban Stockholm is mun kavállalási engedélyhez fogja kötni a keleteurópaiak beengedését. A csatlakozás után legalább két évig csak azok az új uniós polgárok dolgozhatnak a skandináv országban, akiknek erről papírjuk van. Nem kell félni a magyaroktól! Furcsa, kettős jelenség t apasztalható a tagállamok viselkedésében. Annak ellenére, hogy határozott korlátokat tervez Ausztria és Németország a májustól csatlakozó tagállamok munkavállalóival szemben, az osztrák és német munkaadók szívesen alkalmazzák a magyar munkásokat - jelentet te ki Kovács Géza. A Foglalkoztatási Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője hozzátette, semmiképpen sem az alacsony fizetés, sokkal inkább a percíz munkavégzés és jó minőségi munka miatt ragaszkodnak a német és az osztrák munkaadók a magyar alkalmazottakhoz. Talán éppen a külföldi vállalkozók érdeklődése miatt nehezítik meg a munkát a kormányok. Bár Németországgal és Ausztriával már hosszú évek óta több egyezmény született arról, hogy a munkavállalóinkat milyen feltételekkel fogadják, és jöh etnek ide a német és osztrák munkások. Azt gondolhatnánk, hogy ez alapján fölösleges a félelmük, hiszen eddig is adott volt a lehetőség. Csakhogy azok szigorú feltételeket tartalmaztak. Többek között szakképesítéshez, nyelvtudáshoz, és korhatárhoz kötött a jelentkezés, ez tehát semmiképpen sem a szabad áramlásról szól. Németországgal 15 éves a szerződés, ennek értelmében 2000 magyar mehetne ki 12 hónapra , de egyetlen évben sem jelentkeztek még ennyien, tehát a rendelkezésünkre álló kontingenst még soha sem töltöttük fel - jegyezte meg Kovács Géza. A három hónapos szezonmunkára nincs is kontingens, annyi magyar mehetne, amennyit a német munkaadók igényelnek. Az már többször előfordult, hogy elsősorban a nyári idényben nem tudták a németek igényeit kielégí teni vendéglátós szakemberekkel. Félelmük azonban némiképp mégis érthető, hiszen munkanélküliségi rátájuk az utóbbi időben nagyon magas lett. Az osztrákok pedig valószínűleg a földrajzi közelség miatt aggodalmaskodnak, mert tudják, hogy többek között emia tt a magyar munkavállalók körében Ausztria a legnépszerűbb célország. A többi tagállam szigorára viszont kevés valós indok található, valószínűleg csak nem akarnak kilógni a sorból - fogalmazott a főosztályvezető. Példaként említette a franciákkal kialak ult viszonyt. Az évek óta működő gyakornoki egyezmény keretében 300 magyar fiatal mehetne oda, és ugyanennyi francia jöhetne hazánkba. Ehhez képest tavalyelőtt 18, tavaly mindössze 6 magyar élt a lehetőséggel. Az alacsony érdeklődési aránnyal a francia kol légák is tisztában vannak - fűzte hozzá a főosztályvezető, tavaly ősszel ennek ismeretében a Foglalkoztatási Hivatal francia partnere valószínűsítette is, hogy a magyar munkavállalókkal szemben nem lesznek korlátozások. Ezek után a januári megbeszélésen má r a szigorításról számoltak be, mindezért a politikát tették felelőssé. A régi tagállamok egységes szabályokkal kívánják fogadni az újakat, de a hazai belpolitikai elvárásoknak is igyekeznek megfelelni - mondták. A munkavállalói korlátozásokkal szemben a s kandináv államok a munkanélküli ellátórendszer igénybevételét szigorítják. Dániában például jelenleg egy éves munkaviszony után négy évig igényelhető a munkanélküli járadék. Ez átlagosan heti 3200 dán koronát jelent, mely átszámolva havonta mintegy 400 000 forint. A dánok tehát korlátok nélkül fogadják a csatlakozó országok munkavállalóit, de azok munkanélküli járadékra már nem lesznek jogosultak akkor sem, ha az egy évet ledolgozták, és ha elvesztik munkájukat, fél év sikertelen álláskeresés után el kell majd hagyniuk az országot. Ezt az eljárást egyelőre legfeljebb 7 éves időtartamra tervezik a skandináv kormányok, de feltételezhető, hogy tagállamok között feszülő jövedelem és az életszínvonal kiegyenlítődése után már ennek a szigorításnak sem lesz értelme. A magyar munkavállalók tól azonban nem kell félni, ezt egy három évvel ezelőtt készült reprezentatív felmérés is alátámasztja. A felmérés keretében 1865 év közötti embereket kérdeztek meg arról,
