Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-01
17 Markó Béla előadásában úgy vélte, a XXI. század elején, az európai uniós csatlakozási folyamat teljében alapvetően fontos, hogy milyen célt követ az anyanyelvű oktatás kiterjesztése. Értékelése szerint a székelyföldi magyar felsőoktatás szerepének és fejlődési irányának meghatározása döntő mértékben függ attól, hogy milyen fejlődési irányt szabunk a Székelyföld általános fejlődésének. - A székelység szerves része az erdélyi magyarságnak, á! m ezen belül egy önálló entitást képez. Ennek megfelelően az székelyföldi felsőoktatásnak, a kultúrához, a gazdasághoz hasonlóan önálló egységként, de az erdélyi anyanyelvű oktatás szerves részeként kell működnie - hangsúlyozta. Összegzésében elmondta: a magyar felsőo ktatás elsősorban az önállóság, a célszerűség és a korszerűség kritériumainak kell megfeleljen annak érdekében, hogy elébe menjen a jövő kihívásainak. A szövetségi elnök ugyanakkor úgy vélte, ennek megvalósítása érdekében közvetlenül a választások utáni id őszakban meg kell kezdeni az oktatási törvény felülvizsgálatát és módosítását, ugyanis tovább kell bővíteni az intézményi önállóság, az anyanyelvi oktatás további kiterjesztésének tö! rvényi lehetőségeit. A jogszabály megváltoztatása amiatt is időszerű, mi vel az alaptörvény módosítása nyomán alkotmányos joggá sikerült emelni a felekezeti oktatás lehetőségét, amelynek működését az oktatási törvény keretében szabályozni kell. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, a felsőoktatási rendszer továbbfejlesztése terén ugyanakk or még számos tennivaló van: mihamarabb rendezni kell a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetem keretében létrehozandó magyar karok ügyét, pontosabban ki kell eszközölni az erre vonatkozó kormányrendelet megszületését, ezáltal ugyanis feloldható az a patth elyzet, amely az egyetemi autonómia helytelen értelmezéséből adódóan, az intézmény szenátusának ellenállása idézett elő. - Az egyetemi szenátus illetékessége és felelőssége az anyanyelvű oktatás szakmai kérdéseib! en van, az anyanyelvű oktatáshoz való alap vető jogot, azonban nem ennek a grémiumnak, hanem a román államnak kell biztosítani - szögezte le. Markó Béla jelentős eredménynek nevezte, hogy az elmúlt hónapokban sikerült elérni a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló magyar nyelvű oktatás beiskolázási számainak rögzítését, ez ugyanis stabilitást és tervezhetőséget teremt az oktatás ezen szakágazatában. BálintPataki József, a HTMH elnöke előadásában beszámolt a határon túli magyar oktatást célzó magyar kormányzati támogatásokról. A politikus elmondta, a mindenkori magyar kormányzat alapvető céljának tekintette a kommunizmus alatt a határon túli magyar felsőoktatásban bekövetkezett leépülési folyamat megállítását és visszafordítását. Elmondta, e téren kialakított támogatási stratégia , a magyarországi továbbképzéssel szemben mindenekelőtt a határon túli diákok szülőföldön való továbbtanulását támogatja. BálintPat! aki ugyanakkor bejelentette: a magyar állam az idén 1531 millió forintos, mintegy 235 milliárd lejes támogatást nyújt az e rdélyi magyar oktatásnak. A rendezvény során Szilágyi Pál rektor, a tudományegyetem helyzetéről és fejlesztési terveiről Lányi Szabolcs, a Sapientia csíkszeredai karainak dékánja, a székelyföldi tudományosság hagyományairól, Verestóy Attila szenátor a szék elyföldi falu- és birtokközösségek szerepéről, Kötő József ügyvezető alelnök az erdélyi magyar felsőoktatás és az integráció összefüggéseiről, Borbély Gábor, a Magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, a Bolognai folyamat magyarországi tapasztalatair ól, valamint Lévai Imre a magyarországi felsőoktatási reform tapasztalatairól tartott előadást. vissza Medgyessy elképzelhetőnek tart népszavazást a javaslatairól A miniszterelnök akár népszavazást is kezdeményezne közjogipolitikai javaslatokról, melyeket két hete vetett föl a parlamentben. Az SZDSZ és MDF ellenzi a kezdeményezést. Jogászok szerint a közös listáról és a közvetlen elnökválasztásról nem lehet, az Országgyűlés létszámának csökkentéséről pedig nem érdemes néps zavazást tartani. Medgyessy javaslata azonban tudatos forgatókönyvbe illik, egy politológus szerint várható volt, hogy mindenképpen napirenden kívánja tartani a javaslatait. Medgyessy Péter népszavazás kezdeményezését sem tartja kizártnak abban az esetben, ha a pártok "elsumákolják" azon javaslatait, amelyekről évértékelő beszédében szólt két hete parlamentben. A miniszterelnök az MSZP miskolci szervezetének szombati fórumán azt mondta: továbbra is fenntartja javaslatait a közös uniós választási listáról, a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról, a kisebb létszámú, ugyanakkor hatékonyabb Országgyűlésről. A pártok közös listájáról és a közvetlen elnökválasztásról nem lehet, az Országgyűlés létszámának csökkentéséről pedig nem érdemes népszavazást tart ani - nyilatkozta lapunknak egy névtelenséget kérő
