Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-01
18 alkotmányjogász. Ugyanígy véli Kolláth György, aki a távirati irodának nyilatkozott. Az alkotmányjogászok szerint az, hogy a pártok önállóan vagy közös listán indulnake egy választáson, nem az Országgyűlé s hatáskörébe tartozó kérdés, így erről nem lehet referendumot tartani. Az államfő megválasztását az alkotmány szabályozza, ezt népszavazás nem írhatja felül. Az Alkotmánybíróság erről már kétszer is határozott, 1993ban és 1997ben mindkétszer hasonló ke zdeményezések kapcsán. A parlament létszámának megváltoztatásához viszont elég a kétharmados választási törvényt módosítani, ráadásul ebben konszenzus van a pártok között. Az alkotmányjogászok szerint Medgyessy javaslata nyilvánvalóan politikai elgondolás, mivel közjogilag végiggondolatlan. Kuncze Gábor szabaddemokrata pártelnök rendkívül rossz, felelőtlen, végiggondolatlan és a pillanatnyi népszerűséget szem előtt tartó ötletnek minősítette a népszavazási kezdeményezést, Dávid Ibolya pedig "a perc hatása alatt született meglepő dolognak" nev ezte az újabb javaslatot. Az MDF elnöke szerint a kormányfőnek indoklással, jogszabályi hivatkozással kellene a parlament elé terjesztenie indítványát. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője szerint a kormányfő és tanácsadói azért próbálják az országértékelő b eszédben felvetett közjogi témákat napirenden tartani, hogy ne a kormányzás kudarcairól és gondjairól kelljen beszélni. Török Gábor politológust viszont nem lepte meg az ötlet. Úgy véli, tudatos forgatókönyv alapján zajlanak az események, ez beleillik abb a a populista irányba, amerre a miniszterelnök február 16án elindult. Mint mondta, a népszavazás mint eszköz, nem feltétlenül arra szolgál, hogy végül meg is valósuljon, hanem, hogy mobilizáljon egy pártot és egy szavazóbázist, beszédtémát adjon és lehető séget egy pártnak, hogy kimozduljon az utcára. Török szerint várható volt, hogy Medgyessy mindenképpen napirenden kívánják tartani a javaslatait. A miniszterelnök azonban kijelentette: javaslataival nem akarta semmiről sem elterelni a figyelmet. Szerinte a kisebb parlament és a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében nem mennek vele szembe a parlamenti pártok, az MSZPtől teljes támogatást kapott; a közös listát pedig a nemzeti egység megteremtése érdekében ajánlotta. Szili Katalin házelnök közben már összehívta - jövő keddre - azt a négypárti egyeztetést, ahol a köztársasági elnök közvetlen választására és az Országgyűlés létszámának csökkentésére vonatkozó javaslatait vitatják meg a parlamenti frakciók képviselői. Az Igazságügyi Minisztérium egy több alternatívát vázoló szakmai anyagot készít el. A politikai döntés után kezdődhet csak el a konkrét jogszabályok kidolgozása - tudtuk meg Hankó Faragó Miklóstól, az igazságügyi tárca politikai államtitkáráról. Szerinte a 250 fős parlament eléréséhez az egyik legkevésbé bonyolult megoldás az lenne, hogy megszüntetnék a megyei listákat, melyekről a mai rendszer szerint 152 fő jut be a parlamentbe. Ezzel e gyütt 58ról 74re emelnék az országos listán kiosztható mandátumokat, ami így egyfajta kompenzációs listaként működhetne. A 176 egyéni képviselői hely számának csökkentése a választási földrajz, a pártok támogatottságának területi aránytalansága miatt fel tehetően a politikusok ellenkezésébe ütközne, így ehhez várhatóan nem nyúlnak majd hozzá. A kisebb parlament eléréséhez módosítani kell a választási törvényt és az Alkotmányt is. vissza Népszavaösszeállítás ▪ A miniszterelnök ötleteit le gjobb volna elfelejteni - állította Kis János az Élet és Irodalom eheti számának adott interjújában. Az ismert filozófus, az SZDSZ egykori alapító elnöke, aki még 2002 nyarán kilépett a pártból, a köztársasági elnök közvetlen választásáról például úgy vélt e, kialakulhat olyan helyzet, hogy Orbán Viktor belemegy az államfő nép általi választásába, amit 2005ben meg is nyerhet. Kis János szerint nyílt titok, hogy Orbánnak prezidenciális igényei vannak; "a Fidesz elnöke nem az ellenzékkel szembenálló kormányol dal feje akar lenni, hanem a pártok és a parlament fölött álló közjogi méltóság". Miniszterelnökként is ezzel próbálkozott, mondta a filozófus, közvetlenül választott államfőként pedig még messzebbre juthat. Kis úgy gondolja, ha államfőnek olyan embert kel lene választani, akiben a pártok meg tudnak egyezni. A megegyezés helye az Országgyűlés kell legyen. A közvetlenül választott elnökből politikai vezető lehet, az "egész nép vezetője az egymással csatázó pártpolitikusokkal szemben". Az így megszülető "nemze t atyjának" szerepére lehet jelölt Kis János szerint a volt kormányfő.
