Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-01
16 így működik - mondta az alelnök, majd hozzátette: a parlamenti közképviselet azt jelenti, hogy azok a személyek, akiket mandátumma l ruházott fel a közösség, képviseljék az illető népcsoport érdekeit. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a székelyföldi RMDSZelöljárók miért utasítják el az SZNT autonómiatörekvéseit, és történte megkeresés irányukba, Ferencz Csaba elmondta: a Székely Nem zeti Tanács minden cselekvése nyilvános volt, a székelyföldi politikusok valamennyi reakciója ellenségesnek bizonyult, a három magyar megye parlamenti képviselői és szenátorai közül egyedül Birtalan Ákos támogatta a statútumtervezetet, aki ágyhozkötött bet eg. Ferencz Csaba bejelentette: A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága arról döntött, hogy a statútum benyújtása utáni teendő a törvénytervezet európai fórumokon való megismertetése lesz. Ha Románia parlamentje is felmérné és elfogadná, hogy a nemzetk özi helyzet kedvez az autonómiatörekvéseknek, akkor lenne valós esélye a törvénykezdeményezés elfogadásának - hangsúlyozta Tulit Attila. A statútumhoz 9 melléklet készült, a csatolt térképen a megyehatárok megjelölésével pontosan körülrajzolták az autonóm területet, föltüntetve a településeket és a lakosság számarányát is. A 10 ezer négyzetkilométer nagyságú területen 127 város és község szerepel 809 ezer lakossal, közülük 612 ezer magyar, 175 ezer román nemzetiségű. ?Nincs szó honfoglalásról, a területiség et meg kellett jeleníteni? ? hangsúlyozta Ferencz Csaba, hozzátette, a térképen nem szerepel Bodza vidéke és Maros megye északi része, ahol többségében románok élnek. vissza Nagy Zsuzsanna [Erdély Ma, http://erdely.ma/autonomia .php?id=3855, 20040226 ] Reális lehetőség van a teljeskörű önálló magyar felsőoktatás megteremtésére A székelyföldi magyar felsőfokú képzés helyzetéről, perspektíváiról, a felsőfokú oktatási reform és a munkaerőpiac átalakulásának vonatkozásairól tárgyaltak Az elmúlt évek során l étrehozott jogi és intézményi keretek révén ma már reális lehetőség van a teljeskörű önálló magyar felsőoktatás megteremtésére - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke péntekeken, a Csíkszeredában megrendezett magyar oktatáspolitikai konferencián. A Sap ientia Magyar Tudományegyetem, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által közösen szervezett rendezvényen, neves előadók, hazai é! ;s magyarországi egyetemi tanárok, RMDSZpolitikusok, társadalomkutatók és oktat áspolitikai szakértők tanácskoztak a székelyföldi magyar felsőfokú képzés helyzetéről, perspektíváiról, a felsőfokú oktatási reform és a munkaerőpiac átalakulásának vonatkozásairól. A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt BálintPatak i József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke (HTMH), Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ székelyföldi frakciójának elnöke, Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Szilágyi Pál rektor, illetve Lányi Szabolcs, a Sapientia csíkszeredai karainak dékán ja, Borbély Gábor, a Magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, valamint a Magyar Tudományos Akadémia részéről Lévai Imre, olvasható a Vajdaság Ma szerkesztőségéhez eljuttatott RMDSZtájékoztatóban. A rendezvényen elhangzott: a székelyföldi régió jele nlegi legfontosabb kérdése a humán erőforrás politika. A szakértők úgy vélték, a térség adottságainak hasznosítása, a közösséget megtartó gazdasági fejlesztés, az európai integrációra való hatékony felkészülés jelentős mértékben attól függ, hogy a lakosság milyen szaktudással rendelkezik. A szövetségi elnök előadásában úgy értékelte, optimizmusra ad okot az erdélyi magyar felsőoktatás egyre dinamikusabb fejlődése. Statisztikai adatok szerint míg a 1998?1990es tanévben 16118 magyar diák tanult valamelyik a romániai felsőoktatási intézményben, ez a szám 2002?2003as tanévben 25762re emelkedett. Ennél is biztatóbb adat az, hogy míg 1991?1992ben 8777 magyar egyetemistának csupán 6 százaléka, mintegy 581 diák tanult magyar tannyelvű intézményben, 2002?2003as tanévben a magyar egyetemisták közel 26 ezres létszámából mintegy 40 százalék, azaz valamivel több mint tízezren m! agyar nyelven tanulnak. Az egyetemi képzés számára erőteljes utánpótlást biztosít az a kiterjedt önálló magyar iskolarendszer, amely jelen p illanatban 58 önálló tanintézményt foglal magába, ezt a hálózatot további 75 magyar tagozattal rendelkező középiskola egészíti ki. A következő évek alapvető feladata, hogy a politikum, a szakma, a civil szféra összefogásával megőrizzük, és növeljük a magya r felsőoktatás fejlődésének dinamikáját - mutatott rá.
