Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-01
15 létrehozásában is, amely koalíció harcolna Vajdaság valódi autonómiájáért, amely magában foglalná a bírói, a törvényhozási és a végrehajtói hatalmat is. A konve nciónak nevezett összejövetelt pontosan azon a napon tarrtották meg, amikor harminc évvel ezelőtt - 1974 február 28án - elfogadták azt az alkotmányt, amelynek alapján Vajdaság teljes körű autonómiát élvezett Szerbia keretein belül. A konvencióról felhívá ssal fordultak valamennyi vajdasági és szerbiai demokratikus párthoz, valamennyi civil szervezethez, de a polgárokhoz is, hogy győzzék le az ország totalitárius hagyatékát, a Miloševićrezsim uralkodásának a következményeit . A Szabadkai Kezdeményezés című okmány az alkotmányozó nemzetgyűlési választások kiírását követeli, hogy a nemzetgyűlés meghozza a köztársaság alkotmányát és jóváhagyná a tartomány alaptörvényét, amely már a vajdasági parlament előtt van. Új választási törvény meghozatalát is sürgeti a szabadkai összejövetelen elfogadott okmány. E kért új törvény szerint Vajdaság egy választási körzet lenne. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a szabadkai konvenció vendéglátója beszédében kijelentette, hogy Vajdaság nemcsak egy földrajzi f ogalom. hanem minden vajdasági együttélésének történelmét és kultúráját jelenti. Nem szabad megengedni, hogy az évszázados hagyomány ellen törjenek, hangoztatta a pártvezető. Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője -- amely szerevezet a Ko nvenció társszervezője volt -- elismerősen szólt az 1974es vajdasági alkotmányról, amelynek érdemei akkor is kiemelkedőek, ha az alaptörvény a kommunista hatalom idején született. Vajdaság nem DélMagyarország, nem KeletHorvátország, s nem is ÉszakSzerb ia, hangoztatta Čanak. A Vajdasági Konvencióra meghívást kapott minden vajdasági politikai párt, kormányon kívüli szerevezet, kisebbségi nemzeti tanács az Isakovféle Vajdasági Reformistáknak a kivételével. Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Pártja nem tett eleget a meghívásnak. Nem volt jelen a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége sem. Meginvitálták az európai országok és az Egyesült Államok belgrádi diplomáciai képviseletének tagjait is, külön a volt Jugoszlávia köztársasá giank diplomatáit, ám az összejövetelen csak a magyar, a horvát, az oros z és a lengyel nagykövetség képviselői jelentek meg. A szélsőségesek minden jel szerint nem hagyják annyiban az autonómipárti politikai megmozdulást. A szabadkai rendbontásukat sikerült megakadályozni, ám az autonómia ellen fellépők újvidéki tüntetéssel f enyegetőztek. vissza (munkatársunktól) RMDSZ: Felgyorsulhat a magyarok elvándorlása Erdélyből Nem szabad túl nagy időbeli különbség legyen Magyarország és Románia uniós csatlakozása között Az Romániai Magyar Demokrata Szöv etség elnöke szerint felgyorsulhat a magyarok elvándorlása Erdélyből, ha túl nagy lesz az időbeli különbség Magyarország és Románia európai uniós csatlakozása között. Markó Béla erről a Kolozsvár melletti Magyarkapuson beszélt egy konferencián, írja az uno .hu. Lamperth Mónika belügyminiszter úgy fogalmazott: Magyarország nem szeretné ha a csatlakozás után valamiféle új függöny létrejöttének érzése alakulna ki a szomszédos országokban élő magyarokban. vissza Az autonóm Székelyf öld területe tízezer négyzetkilométer "Nincs szó honfoglalásról, a területiséget meg kellett jeleníteni" Székelyföld autonómiatervezete elindult parlamenti útján - jelentették be sajtótájékoztatójukon Ferencz Csaba és Tulit Attila alelnökök. A Székely Nem zeti Tanács képviselői a törvénycsomagot a minap adták át azoknak a parlamenti képviselőknek, akik támogatják a javaslatot. A tanács kifejezte azt az igényét, hogy amikor a parlamenti szakbizottságban megvitatják a statútumot, akkor a testület elnöke jelen lehessen a tárgyaláson, van erre lehetőség - hangsúlyozta Tulit Attila alelnök. Ferencz Csaba úgy fogalmazott: "a Székely Nemzeti Tanács nem az aktuálpolitikai logika szerint hozta döntéseit, hanem egy jól megfogalmazott igényt nyújtott be a képviselőházb a, és elvárja a magyar politikusoktól, hogy ezt az ügyet képviseljék és támogassák." Egy normális parlamenti demokráciában ez
