Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-08
14 önkormányzathoz, e "lét" kötelező forma és norma, közfeladat ellátására szól a felhatalmazás, e szervezet kollektív jogi alapon áll, és a részletek úgy alakíthatók, ahogy e körnek tetszik. Szerintem ez az érte lmezés veszélyes túlzás. Az 1993. évi LXXVII., kétharmados, úgynevezett kisebbségi törvény része, hogy "valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez … való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kiseb bségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A … kisebbséghez tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését. A … kisebbséghez tartozó állampolgár joga, hogy kisebbséghez tartozá sát az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa. A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére – az alkotmányos szabályozás szerint – egyesületeket, pártokat, más társ adalmi szervezeteket hozhatnak létre." Emiatt volt úttörő jelentőségű a kisebbségi törvény: távol állt tőle a listázás, a hátrányos megkülönböztetés. Erre épült egy ösztönző, rendkívül demokratikus, a helyi önkormányzati választásokhoz illeszkedő választój og, mely kedvezményes jelölési és mandátumszerzési módot tett lehetővé. Az a kisebbségi jelölt, aki egy szavazatot sem kapott, nem lehetett képviselő, de pár voks nyomán egész családok "testületi" győzelmét is honorálta a kisebbségi választójog. Ugyanakkor , ésszerű ellensúlyként, elvi éllel mondta ki az 1990. évi LXIV. törvény: "a helyi kisebbségi önkormányzati testületbe jelölhető bármely választópolgár, aki a Nek.tv.ben meghatározott kisebbség képviseletét vállalja. Helyi kisebbségi önkormányzat választá sában részt vehetnek az adott településen mindazok, akik a települési önkormányzati képviselőválasztásra jogosultak. Kisebbségi jelölt: valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét felvállaló független jelölt, illetve a kisebbségi szervezet jelölt je." Egyébként pedig "a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli". Itt még egyensúly van a jogok és kötelezettségek terén, az alkotmányos elvek egymással harmóniát alkotnak. Megbont ásuk esetén összedőlne a rendszer. Ki merné állítani, hogy X kisebbség érdekeit képviselni csakis az ő levizsgáztatott, eleve brancsbeli deputátja képes? Aki származási alapon erre van predesztinálva? Hiba egy közjogi önkormányzatot átírni, csoportocskák pénzsóvárságának és hatalomvágyának kiszolgáltatni. Ez a félállami kisebbségi önkormányzatiság hitelvesztéséhez, magánbulivá zülléséhez vezethetne. vissza A szerző alkotmányjogász, c. egyetemi docens Medgyessy és a pártpa ktumok "A pártpaktumok ideje ... lejárt" - érvelt közjogi javaslatai mellett Medgyessy Péter a Népszavában megjelent interjújában. Kiragadva ezt a mondatot, az emberben felmerül a kérdés: vajon mely pártpaktumra gondolt Medgyessy? Vajon arrae, amelyet 200 2ben kötött az MSZP és az SZDSZ, s amelynek révén miniszterelnök lett. Elvégre ő is két párt megállapodása révén került miniszterelnöki pozíciójába. Miután a Szocialista Párt nem szerzett abszolút többséget, paktumot kellett kötni az SZDSZszel. Noha a sz ocialista oktatási lobby ragaszkodott volna az oktatási tárcához, az MSZPközeli üzleti körök pedig szerették volna a gazdasági minisztériumot, végül e két tárcát át kellett engedni az SZDSZnek. Medgyessy miniszterelnökségének ez a pártpaktum volt az ára. Lejárt volna a pártpaktumok ideje? Medgyessy persze az 1990es MDFSZDSZmegállapodásra gondolt, amelynek alapján az első szabadon választott országgyűlés módosította a köztársasági elnökválasztásra vonatkozó szabályt. Csakhogy a köztársasági elnökválasztásra vonatkozó szabályozást az 1990ben választott Országgyűlés nem módosította, hanem visszamódosította arra a változatra, amely a háromoldalú kerekasztaltárgyaláson alakult ki. Ott végleges szabályként az Országgyűlés kétharmados többségével történő elnökválasztásban maradtak, s kivételké nt fogadták el, hogy az első szabad parlamenti választást megelőzően, egy ízben közvetlenül választ köztársasági elnököt a lakosság. Ezt akadályozta meg a négyigenes népszavazás. A népszavazás ezzel azonban értelemszerűen jóváhagyta a kerekasztaltárgyalás okon elfogadott tartós szabályozást is. Amikor pedig a szocialisták 1990 nyarán népszavazással próbálták kikényszeríteni - immár tartós szabályként - a közvetlen elnökválasztást, a 13 százalékos részvétel jelezte: ha szívesen vennék is sokan a közvetlen el nökválasztást, nem tekintik ezt fontosnak. Jó lenne, ha a miniszterelnök tudatában
