Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-28
5 mosdót”. Akkor a dolog fontossá válik. S ebből kétségtelenül hasznot húz az a politikai erő, amely a közvélemény szemében a kisebbségin emzeti ügyet hagyományosan megjeleníti. Elsősorban a Fidesz. Lehet, hogy ez csak a választók 34 százalékát fordítja át. De kétszázezer ember átprogramozása a mi viszonyaink között meghatározó lehet. Nem állítom, hogy a pesti radikálisok most tudatosan el akarják veszejteni az RMDSZt, hogy itthon szavazatokat szerezzenek. Azt azonban biztosan tudják, hogy akárhogy sül el a dolog, az nekik csak jó lehet. Ha sikerül kézbe venni a romániai magyarok parlamenti képviseletét, nagyszerű. Ha nem, s áll a bál, lehe t kiabálni, támadni, beavatkozással fenyegetni. Az ottani politikai harcot be lehet építeni az itteni nemzeti retorikába. Következésképpen, bár az RMDSZ jelenlegi vezetése igazán nem baloldali, a szocialisták elemi hazai belpolitikai érdeke segítésük, megt artásuk, védelmük. Lehet, hogy a magyar – magyar versenyt az őszi román parlamenti választásokon mégis el lehet kerülni. S ha mégsem, akkor mégiscsak valahogy össze kellene hozni a tavaly novemberben odaígért erdélyi magyar televíziót, ha azt akarjuk, hogy b ent maradjanak a parlamentben, és így az összeomlás elkerülhető. Ha ez nem lehetséges, akkor a megmenekülésben már nem lennék annyira biztos. Lehetséges, hogy a 2006os magyarországi választások az idén ősszel, Erdélyben dőlnek el. A budapesti csata – akár tetszik, akár nem – ismét Kolozsvárott kezdődik. vissza Bombariadó a Vajdaságban Népszava 2004. február 28. Bombariadó miatt egyórás késéssel és nem a törvényhozás épületében, hanem az újvidéki városháza üléstermében kezdőd ött meg a vajdasági parlamenti ülése, amelyen a tartomány címeréről, zászlajáról és a himnuszáról kezdtek viták a képviselők. Egy névtelen telefonáló azt mondta, hogy a parlament épületében bomba van, amely az ülés idején fog működésbe lépni. A rendőrség k ereső kutyákkal azonnal átkutatta parlament épületét, s miután nem talált ott robbanószerkezetet, a képviselők visszatértek a városházáról a törvényhozás termébe. vissza Nemzeti körben ritkán egyeztetnek az eurohonatyák Népsz ava 2004. február 28. Szerző: Halmai Katalin Az Európai Parlament képviselői nem elsősorban hazájuk nemzeti érdekeit, hanem az általános európai érdeket igyekszenek szem előtt tartani. A lapunk által megkérdezett parlamenti képviselők azt állítják, hogy nemzeti körben rendkívül ritkán tartanak hivatalos egyeztetéseket, nem fogalmaznak összefogási programot sem, inkább az informális megbeszéléseket részesítik előnyben. Az Európai Parlamentben nincsenek nemzeti delegációk, a képviselőket politikai hovata rtozásuk szerint sorolják be a különböző pártfrakciókba. A testület működése nem hasonlítható a hagyományos törvényhozáséhoz: nincs kormány, nincs ellenzék, és a jogszabályok javarészét sem egyedül, hanem a tagállamokkal egyetértésben hozzák az uniós honat yák. Az Európai Parlament tagjainak mandátuma mindenekelőtt az összeurópai érdekek képviseletére szól. A nemzeti érdekek érvényesítésének elsődleges fóruma a tagállamok képviselőiből álló, és ugyancsak törvényhozói jogosítványokkal bíró Miniszteri Tanács. "A mi munkánk sokkal inkább diplomácia, semmint politika" - fogalmazott lapunknak Martti Wuori képviselő, a 16 finn eurohonatya egyike. Mint elmondta, honfitársaival nem tartanak rendszeres egyeztető találkozókat, de havonta egyszer asztalhoz ülnek az Eur ópai Bizottság finn nemzetiségű tagjával. Emellett rendszeresen kapnak tájékoztatást a helsinki kormány uniós ügyekben elfoglalt hivatalos álláspontjáról. Ha a képviselők úgy ítélik meg, hogy egyegy döntés finn nemzeti érdeket veszélyeztet, telefonon vagy egy kávé mellett egyeztetik álláspontjukat, amelyet aztán kiki a bizottsági vitában próbál érvényesíteni. Johannes Swoboda osztrák képviselő szerint olykor még azt is nehéz meghatározni, hogy mi az adott ország érdeke. "Biztosan nem mindig az, amit a k ormány képvisel" - vélekedett. Példaként említette az ausztriai ökopont rendszer parlamenti vitáját, amelyben pontosan kirajzolódtak az osztrák eurohonatyák közötti véleménykülönbségek. Szerinte az Európai Parlamentben meg kell találni a nemzeti és az euró pai érdekek
