Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-28
6 összehangját. "Ha mindenki csak a saját országa érdekeit akarná szem előtt tartani, nem építhetnénk föl az új Európát" - fogalmazott.. A 21 fős képviselőcsoport egyébként csak nagyritkán jön össze hivatalos megbeszélésre, és nincs közös célokat tartalmazó programjuk sem. A 31 holland eurohonatya ugyancsak elvétve találkozik nemzeti körben, politikai kérdésekről pedig szinte sohasem egyeztetnek. Jan Wiersma képviselő szerint ennek nem is lenne értelme, a pártok között olyan jelentős nézetkükönbs égek vannak egyegy kérdésben. "Egyes képviselők a mezőgazdasági támogatások leépítését, mások a fenntartását követelik. Az egyik oldal kiáll a kikötői szolgáltatások liberalizálása mellett, a másik nem" - érzékeltette a parlamenti munka izgalmait. Wiersma szerint tevékenységüknek nem Hollandia, hanem Európa egészének fejlődését kell szolgálnia. vissza Horvátmagyar két jó barát Népszava 2004. február 28. Szerző: Kepecs Ferenc Orbán Viktor kedden Budapesten, Chirac francia elnökkel találkozva azt szorgalmazta, hogy 2007ben Romániával és Bulgáriával együtt Horvátországot is vegyék fel az Európai Unióba. Egy nappal később ugyanezt tette Bécsben is. Javaslatát azzal indokolta, hogy Magyarországnak gazdasági és biztonságpoliti kai érdeke, hogy minél több uniós ország vegye körül. Szavaival csak egyetérteni lehet, s ebben az ügyben nyilvánvalóan konszenzus van a parlamenti pártok között. Orbán javaslata tipikus példája annak, hogy a pártérdek és a nemzeti érdek néha egybeesik. M ert azért pártérdek is van a dologban. Amennyire jó az országnak, ha minél több EUtag veszi körül, ugyanúgy jó a Fidesznek is, ha minél több, hozzá hasonló eszmeiségű párt van az Unióban. Különösen, ha a szóbanforgó párt hatalmon van. Minden politikai er őnek kell a külső szövetséges, de ilyet szerezni nem mindig könnyű - különösen, ha egy párt a nacionalizmust is fegyvertárában tartja. A Fidesz tett erőfeszítéseket a román és a szlovák jobboldallal való együttműködésre, ám az ottani magyar kisebbség miatt ennek eredménye igencsak vegyes volt. Egészen más a helyzet a horvát eszmetársakkal. Az ottani magyar kisebbség túlságosan kislétszámú ahhoz, hogy az együttműködés akadályává váljon, másfelől a magyar és a horvát jobboldal igencsak kompatibilis egymással . Mondhatnánk, rokonlelkekről van szó, nem utolsósorban történelmi okokból. Szemben a többi nemzetiségi területtel, ahol magyar dzsentrinek polgárokkal, papokkal és értelmiségiekkel gyűlt meg a baja, a horvátoknak saját nemességük, illetve arisztokráciáju k volt. Jellasichtól és a kiegyezés utáni magyarosítási kísérletektől eltekintve a két, hasonló szellemiségű nacionalista elit igen jól megértette egymást. Ez volt a helyzet azután a két világháború közti korszakban, és - úgy tűnik - ez napjainkban is. De ez nem baj. Sőt, ha ennyiben marad, jó lehet mindannyiunk számára. vissza Mostoha határon túliak: közel egymilliárdos elvonás Magyar Nemzet 2004. február 28. Szerző: Lukács Csaba Közel egymilliárd forintot vonnak el a határ on túli magyarokat támogató intézményektől és közalapítványoktól a Draskovicsféle takarékossági csomag miatt – derül ki a Pénzügyminisztérium honlapjáról. A megszorítás azonban jóval nagyobb, hiszen a 2004es költségvetésben eleve csaknem háromszázmillió forinttal kevesebbet szánt erre a célra. A határon túli magyar oktatást támogató Apáczai Közalapítvány költségvetését már korábban megkurtították hatszázötvenmillióval. Annak ellenére, hogy a választási győzelem után Medgyessy Péter arról biztosította a határon túli magyar szervezetek vezetőit, hogy a támogatások reálértéke megmarad (és egyes esetekben emelkedni is fog), a magyar költségvetés alig másfél ezrelékét kitevő támogatásokat is megnyirbálták.
