Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-28
2 "Éhséglázadás" Szlovákiában (MH 17.o.) A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Nemzeti körben ritkán egyeztetnek az eurohonatyák - Az Európai Parlament képviselői nem elsősorban hazájuk nemzeti érdekeit, hanem az általános európai érdeket igyekszenek szem előtt tartani. (Nszv 2.o.) Cikkek: Forradalom vagy kémakció? - Romániai vita a Ceausescu bukását felelevenítő Branstätterfilmr ől Népszabadság • 2004. február 28. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Nagy vitát váltott ki Romániában Susanne Branstätternek a román forradalomról készített, s szerda este a francia – német Arte televízióban bemutatott filmje. Nehéz elhitetni ugyanis Romániába n azt, hogy 1989 decemberében az országban nem a román nép hősies forradalma, hanem külföldi titkosszolgálatok akciója zajlott le. Az Antena 1 bukaresti magántelevízióban péntekre virradóra Emil Hurezeanu, a Deutsche Welle rádió román adásának korábbi ig azgatója és Mircea Dinescu költő beszélt a filmről. Úgy vélték, nem zárható ki persze, hogy az 1989 decemberi forradalomban külföldi titkosszolgálatok is részt vettek. Nem lehet azonban azt állítani, hogy a román nép kizárólag manipuláció áldozata volt, hi szen a nyomor miatt országszerte spontán megmozdulások robbantak ki, nagyszámú résztvevővel. A temesvári Securitate egykori parancsnokhelyettese kijelentette: igaz Németh Miklós egykori kormányfő állítása, miszerint Magyarország fegyvert szállított Ceauses cuellenes katonatisztek rendelésére. A fegyvereket használták is a forradalomban – mondta, s állítását egy román történész is megerősítette. A Jurnalul national napilap pénteki számában Gelu Voican Voiculescu, aki az új román hatalom egyik prominens tagj a volt, rámutatott: a Securitate tudta, hogy Magyarország Bicskén román menekülteket készít fel diverziós feladatokra. – Nem világos, hogy bevetésükre sor kerülte. A román forradalom azonban kizárólag a miénk. Bármilyen volt is a világpolitikai forgatókön yv, bármit készítettek is elő a titkosszolgálatok, a történéseket mi határoztuk meg. Nem engedtük magunkat félrevezetni a máltai egyezkedésektől – mondta. Voiculescu emlékeztetett arra, hogy az 1989es események előtt Magyarországról és Jugoszláviából 67 ezer „szovjet turista” lépett be Romániába, jugoszláv rendszámú gépkocsikkal. – Teljesen világos, hogy diverziókeltők voltak. Nekik tulajdonítható, hogy december 22. után 800 ember meghalt – szögezte le. Furcsállta, hogy a filmben a CIA mellett a KGB nem szólalt meg, hiszen a CIA együttműködött a KGBvel. Bizonyíték, hogy „éppen egy magyar miniszterelnök beszélt erről”. Voiculescu szerint a CIA több osztagot is küldött Budapestre, amelyek összesen 14 épületet béreltek akkoriban a magyar fővárosban. Úgy vél te: a titkosszolgálatokat meglepte és megbénította a tömegek lázadása, utcára vonulása. Hiszen a Temesváron kirobbantott lázadás csak főpróbának készült a későbbi, december 30ra vagy 1990 tavaszára készített akcióhoz. Temesvár azonban robbanásként forrada lomba csapott át – állította. Voiculescu cáfolta, hogy Victor Stanculescu tábornok, a forradalom egyik kulcsfigurája magyar ügynök lett volna. – Ő szervezte meg és tette lehetővé a pert és a Ceausescu házaspár kivégzését – mondta. Hozzátette: az igazi tét a Securitate és a hadsereg közti polgárháború elkerülése volt. Mert szerinte egy ilyen összecsapás esetleges következményei között merülhetett volna fel, hogy a magyar kisebbség megvédésére
