Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-27
15 Működésük, pénzügyeik gyakorlatilag áttekinthetetlenek. Az alapító okiratban általában 810 százalékban határozzák meg a tiszteletdíjakra, az apparátus fenntartására, költségtérítésre vagy irodaberendezésre költhető összeget. Ezekre a cé lokra azonban jóval többet költenek, mint amennyit kimutatnak. A kormánnyal azért is hozatnak létre közalapítványokat, mivel azokra már nem vonatkozik a közszolgálati bérrendszer. Az óriási 2003. évi költségvetési hiány ellenére 40 milliárd forint van kin t jelenleg is felhasználatlanul a közalapítványoknál, aminek az az oka, hogy gyakran már év elején megkapják a teljes támogatási összeget. A közalapítványoknál a befektetett pénz után járó kamatok felhasználásáról a kuratórium dönthet. A közalapítványoknál indokolatlanul áll ez a pénz, pedig az állam is használhatná. A kormány egyes közalapítványoknál megengedi a tiszteletdíjak kifizetését is, másoknál viszont nem. Bizonyos alapító okiratokban konkrét összegben határozzák meg a tiszteletdíjat, máshol csak elvi lehetőség van, és nem pontos összeghatár. Utóbbi esetben maga a kuratórium dönti el, mennyi legyen a tiszteletdíj, ezt azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kifogásolja. Előfordul, hogy visszafogottan, költségkímélően döntenek, máshol viszont elvetik a sulykot. A tiszteletdíjak összege 50 ezertől 500 ezer forintig terjedhet. A magasabb honorárium általában nem a bonyolultabb munkát végző közalapítványoknál jellemző, ami nem kis mohóságra utal. Az elfoglaltság is változó, van, aki napi nyolc órát dolgo zik a közalapítványért, s van, aki évente háromnégy alkalommal vezet le egyegy testületi ülést. A kuratóriumok nagysága teljesen változó, néhol öt tagjuk van, másutt huszonöt. Átlagosan tíz fővel számolhatunk, így mintegy négyszázötvenötszáz közalapítv ányi kurátortag lehet összesen. Ehhez még hozzáadhatjuk a felügyelőbizottsági tagságokat, ezek átlagban három – öt fősek. A kormányváltásoknál kétharmaduk cserélődik. Az aktív parlamenti képviselők ritkábban kapnak szerepet a közalapítványoknál. A korábbi h onatyákat vagy a választási győzelemben aktív szerepet vállaló aktivistákat viszont gyakran ajándékozzák meg kuratóriumi tagsággal. Általában szakemberek, de pártpolitikai kötődésük van. Az EUKK és a 3,5 milliárdos mákos guba – lemondtak, de májusig mara dnak A Draskovics Tibor megszorító intézkedéseiről szóló bejelentés napján tartott ülésén lemondásáról határozott az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány kuratóriuma. Palánkai Tibor kuratóriumi elnökben – mint mondja – a döntés már korábban érlelődöt t, ő már ősszel, szakmai tevékenységeire hivatkozva felmentését kérte a közalapítvány vezetésétől. Ehhez képest a lemondás kényelmesre sikerült: május 1jéig azért még működni kívánnak a kurátorok. A közalapítvány, amelynek alapvető feladata az unióval ka pcsolatos ismeretek terjesztése, működésének bő egy éve alatt 3,5 milliárd forint közpénzt élt fel, minimális ellenőrzés mellett, eredményei közé pedig egy félresikerült EUnépszavazás tartozik, valamint a mákos guba bevezetése a politikába. Emiatt az EUKK folyamatos támadásoknak volt kitéve, előbb csak az uniós tagságot ellenző szervezetek (például a Jobbik Magyarország) részéről, később azonban a parlamenti ellenzék, sőt kormánypárti politikusok is élesen bírálták. Az Állami Számvevőszék decemberben hozt a nyilvánosságra a közalapítvány munkájáról szóló elemzését, amelyben – minden hivatali eufemizmussal együtt is – pazarlónak nevezte a tavaly majdnem hárommilliárd forinttal gazdálkodó szervezetet. A megalakulásakor, 2002 végén nyújtott 200 millió forinto s induló vagyont a 2003. évi költségvetésből 2,5 milliárddal, majd 150 millióval egészítette ki a kormány. Idén a tavalyról maradt pénzekkel együtt 900 millió forintjuk volt. Ebből a Draskovicscsomag 368,4 milliót vesz el, Lassan zárták el az InForrás cs apját A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) 2001 augusztusában „a tudás alapú társadalom megteremtésére és az információs társadalom kihívásaira válaszul” alapította az InForrás XXI Közhasznú Társaságot, amelyet a szerdai kormányülésen megszüntettek. Az InFor rás a 2002es kormányváltás után az elsôk között került a szocialista Keller László közpénzügyi államtitkár célkeresztjébe. A kht. elsô ügyvezetôjét, a még Stumpf István, az Orbánkormány kancelláriaminisztere által kinevezett Kornya Lászlót – a társaság Proware Kft. általi átvilágítása után – leváltotta az új, Kiss Elemérféle MEHvezetés. A kht. új ügyvezetôje, Tarjáni István különösen nagy értékre vonatkozó hûtlen kezelés, magánokirathamisítás és sikkasztás bûncselekményének gyanúja miatt egész sor fel jelentést tett elôdje ellen.
