Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-27
16 2002 ôszén Baja Ferenc MEHes politikai államtitkár utasítást adott a kht. felszámolási programtervének elkészítésére. A Magyar Narancs úgy tudja, Tarjáni Istvánnak 2002 késô ôszén a tervei között szerepelt egy a kormányzati adatvédelmi rendszer és a különbözô állami szervezetek, hivatalok informatikai biztonságát ellenôrzô központ létrehozása. A Nemzeti Adatvagyonvédelmi Központ néven futó projekt megvalósítására hatmilliárd forintot szerettek volna költeni. A koncepció pénz ügyi, gazdasági hátterét a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy kedvezményes hitelkonstrukciója biztosította volna – írta A Magyar Narancs. Állítólag a projekt eredeti ötlete a Prowaretôl eredt, és Baja Ferenc politikai államtitkár is tudott róla. Baja Feren c, aki 2002. december 12étôl gyakorolta a kht. fölött a tulajdonosi jogokat, késôbb – a Magyar Nemzetben megjelentekre reagálva – azt állította, hogy ô nem tudott a tervrôl. Kiss Elemér kancelláriaminiszter pedig 2002. december 31én elrendelte az InForr ás jogutód nélküli végelszámolását és megszüntetését. (Kisst nem sokkal ez után – egy másik ügy miatt – menesztették.) 2003 februárjában a Magyar Nemzet azt írta, hogy az InForrásnál számítástechnikai projektek keretében százmilliós tételû közpénzes vásá rlások történtek. A megszüntetésre ítélt InForrás ugyanis a tervezett adatvédelmi program keretében megrendelt egy szerverállományt 322 millió forint értékben. A cikksorozatot követôen Baja Ferenc politikai államtitkár felmenti a kht. ügyvezetôjét, Tarján i Istvánt a munkavégzés alól. Az InForrás Kht. végelszámolása 2003. január 1jén kezdôdött meg. A felszámolást végzô Reorg Rt. illetékese szerint az eljárás addig tart, amíg a cég valamennyi függôben lévô ügyét át nem vizsgálják, és le nem zárják, illetv e nem lesz olyan követelés miatti peres eljárás, amelynek a kht. is részese. Szerdán, tizennégy hónappal a felszámolás megkezdése után közölték: a Draskovicsféle takarékossági csomag keretében megszüntetnek három kht.t, köztük az InForrást is. így az első négy hónapra több mint 500 millió marad a megkötött szerződésekben (például az internetes oldal fejlesztéséről) vállalt kifizetésekre. Lesz tehát miből működni május 1jéig. A közalapítvány közbeszerzési pályázatán nyertes konzorciumoknak, melyekne k feladata a népszavazási mozgósítás volt, alig három hónapjuk volt a munkára a referendum előtt. A gyors és látszólag kizárólag alapvető ismereteket ("az EUban is jók a csajok, 2004től is lehet mákos gubát enni" stb.) skandáló reklámkampányt a közvélemé ny és a szakma részéről is sok bírálat érte. "Plazacicákat nem sikerült elérnünk, pedig nekik blődliztünk és valóságsóztunk" – kommentálta a helyzetet egy májusi kuratóriumi ülésen Palánkai. A lapunk birtokába került jegyzőkönyvek tanulsága szerint, amely ek a kuratóriumi ülések leiratai, a kurátorok többsége kritikusan értékelte a Young and Rubicam (Y&R) PRmulticég vezette konzorcium által koordinált médiakampányt, amely az eredetileg tervezett 283 millió helyett – egy sebtiben, kizárólag a Y&R meghívásáv al lefolytatott tenderen elnyert pénzekkel együtt – végül 737 millió forintba került. A 181es, helyi tarifával hívható információs telefonszám üzemeltetéséről 2004. május elsejéig 14 hónapra 218,6 millió forintos szerződést kötött az EUKK és a GGK Direkt Kft. Összehasonlításképpen: a korábban a Külügyminisztériumhoz, most pedig a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó, ingyenesen hívható EUvonal (0680382004) és az ehhez tartozó weboldal évente 100 millió forintból gazdálkodik. Információnk szerint a telef onszám "színéről" az üzemeltető cég dönthetett. Az alapítvány a kampányidőszakban 2003. április végéig mintegy kétmilliárd forint értékben kötött szerződéseket, az ÁSZ ezek közül csak három kisebb, 1020 millió forint közötti tételt kifogásolt. Egy esetbe n, a Young and Rubicamügyben nem volt közbeszerzés, egy esetben, a Kamarapress Kht. 19,5 millió forint támogatást kapott kuratóriumi döntés nélkül (ez az a cég, amely április 16ai "gubapartira" főzte a gubát), egy harmadik esetben pedig a MÚOSZ sikertele nül pályázott rendezvényszervezési támogatásra, később pályázaton kívül mégis a kedvezményezettek közé került (igaz, végül a pénzt nem utalták át). A népszavazásig folytatott kampány után nagyjából kiürült az EUKK kasszája, így májustól látszólag tetszhal ott állapotba került az információs munka. Az, hogy a vártnál jóval kevesebben (a minimális célként meghatározott 50 százalék helyett csupán a szavazásra jogosultak 45,6 százaléka) voksoltak április 12én, viszont túlnyomó többségük (84 százalék) szavazott igennel, minden bizonnyal csökkentette annak az esélyét, hogy j elentős többletforrásokhoz jusson az alapítvány. Amit azonban ezután működési költségként megkaptak, azzal gyakorlatilag azt csináltak, amit akartak. Az ÁSZ számításai szerint az első négy hónapban a működési költségek 90 százalékát személyi jellegű ráfor dítások (bérköltségek, megbízási díjak, prémiumok és költségelszámolások) tették ki. A kurátorok
