Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-27
14 háttérintézmények ugyanis – kevés kivétellel – úgy működnek, mintha éppen arra találták volna ki őket, hogy ellenőrizetlenül pumpálják magánzsebekbe az állami pénzt. Homo Ludens: nincs kurátor, nincs dolgozó egy sem A Gyer mek, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz (GYISM) tartozó alapítvány talán az összes közül a legfurcsább céllal született meg. A zárójeles megjegyzés szerint a feladat több éve megszûnt, „az ôsi sportjátékok felkutatása” egyébként sem állami feladat. Errôl sz erettük volna megkérdezni a Homo Ludenst, ám ôket már nem lehet megtalálni. Nincs kuratórium, nincsenek dolgozók. A GYISMben azt a tájékoztatást kaptuk, az alapítvány célja a „népi sportjátékok, ôsi sportok és gyerekjátékok felkutatásával, terjesztésével foglalkozó Homo Ludens Népi Sportjátékok Nemzeti Bizottsága mûködési feltételeinek támogatása volt”. Mint a minisztériumban elmondták, a cél ellátásának feltételei nem voltak biztosítva, ezért a minisztérium 2003 novemberében kezdeményezte az alapítvány me gszüntetését a Fôvárosi Fôügyészségnél. Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alap: nem tudták A kiemelten közhasznú társaság illetékese nem tud arról, hogy társaságuk 2004. június 30ai határidôvel megszûnne. De még a kuratórium elnöke sincs tisztában ez zel a kormányhatározattal. A megszûnésrôl munkatársunktól értesültek. A társaságot a Pénzügyminisztérium alapította még 1990ben azzal a céllal, hogy az úgynevezett kiegészítô biztonsági rendszerek elméletét, módszertanát, hazai bevezetését létrehozza. Az alapítvány illetékese lapunknak azt mondta, ez egy rendkívül bonyolult rendszerfejlesztési folyamat, amelynek a magánnyugdíjpénztárakhoz, önkéntes önsegélyezô szervezetekhez is köze van. Az alapítványnál jelenleg hárman dolgoznak. A neve elhallgatását kérô illetékes azt mondja, az alapítványnak negyvenmillió forintos alaptôkéje volt, többnyire megrendelésekbôl tartották fent magukat. A társaság jelenlegi vagyona százmillió forint. Bursa Hungarica: a hölgy régen járt itt „Volt itt nálunk egy hölgy, aki sz ervezetileg nem hozzánk tartozott, és a Bursa Hungarica Közalapítvány ügyeit intézte, de ôt már régen nem láttuk” – ezt mondták tegnap az Oktatási Minisztérium (OM) alapkezelô igazgatóságán, amikor a kormánydöntéssel megszüntetett közalapítvány után érdekl ôdtünk. A Bursa Hungarica valójában egy jól mûködô ösztöndíjprogram, amely helyi, megyei és állami forrásokat juttat szociálisan rászoruló felsôoktatási hallgatóknak. De a rendszerben tegnap nem sikerült kiderítenünk a Bursa Hungarica Közalapítvány szerepé t. Többek véleménye szerint a közalapítvány a minisztérium által a felsôoktatási intézményeknek adott pénzeket folyatta át magán. Valószínûleg magánpénzeket is be kellett volna vonnia, de ez nem sikerült. Az OM idei költségvetésében, ahol a többi közalapít vány nevesítve van, a Bursa nem szerepel. Az ösztöndíjrendszer azonban – a közalapítványt leszámítva – tovább mûködik. Unió Labdarúgó EB Közalapítvány: bennégett A 2004es labdarúgó Európabajnokság rendezési jogára benyújtott pályázatot kezelô Unió Lab darúgó EB Közalapítvány gyakorlatilag évek óta nem létezik, számlát nem bocsátott ki és nem fogadott, mivel a pályázatot 1999 októberében elutasították. Ráadásul a közalapítvány irodája minden dokumentummal együtt az év decemberében leégett a Budapest Spor tcsarnokban. A Nemzeti Labdarúgó Akadémia: már nincs ilyen A Nemzeti Labdarúgó Akadémia megszüntetésével sem takarítanak meg pénzt, hiszen a futballutánpótlásnevelésnek, azaz a Bozsikprogramnak az iskolai részével foglalkozó társaság ebben az évben má r nem is kapott volna állami támogatást. Ugyanis korábban döntés született, hogy a feladatát átveszi a Nemzeti Utánpótlásnevelési Intézet. Jelenleg 45 olyan közalapítvány működik Magyarországon, amelyet a kormány hozott létre. Ezernél több azonban az önkormányzatok által alapított közalapítványok száma. 2003ban a közalapítványok 24 milliárd forint állami támogatást kaptak, ez egy közepes méretű minisztérium k öltségvetésével is felér. Az alapítványok valójában állami feladatokat látnak el, közpénzeket osztanak el közfeladatokra. Igaz, eredetileg azzal a filozófiával hozták létre őket, hogy talán majd magánpénzt is be tudnak vonni a rendszerbe, de ebből általába n semmi sem lett.
