Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-25
12 Az uniós döntéshozatal több évtized alatt patikamérlegen kimért hatalmi egyensúlyának megbontásában nem csak a rebellisnek kikiáltott lengyelek és spanyolok látnak veszélyt. Nem zárult le egyebek között a bizottsági helyekért folyó harc sem. Az alkotmánytervezet egy tizenöt szavazati joggal bíró é s tizenöt "megfigyelő" tagból álló bizottságot vetít előre. A kis országok erre csak annyit mondanak: ha a franciák vagy a németek lemondanak szavazati jogukról, akkor belemegyünk. A bizottság szigorúan a közösségi érdekeket védi – szól a francia ellenérv. Megint csak az EU szempontjait szem előtt tartva. Hasonló a válasz a vétójoggal. Ha a tizenötös unióban nehéz volt egyhangú döntést hozni, huszonöt országgal ez sok esetben képtelenség lesz. Több ország, elsősorban NagyBritannia szemében azonban félelme t kelt, hogy a minősített többségi szavazást olyan területekre is kiterjesztenék, mint az alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozó külpolitika, az adózás vagy a védelmi kérdések. Chirac elnök parlamenti beszédének kulcspontjai • A globalizációról: meg kell alkotnunk az egész bolygóra kiterjedô demokráciához szükséges közös szabályokat, egy világkormányzást. Kordában kell tartani a globalizációt, hogy az tiszteletben tartsa a kultúrák sokszínűségét. • Az EUalkotmányról: ahol csak lehet, helyettesítsék a mű ködést akadályozó egyhangú döntés szabályát a minôsített többségi szavazással. • A kétsebességes Európáról: hagyni kell, hogy a legelszántabb országok felderítôk módjára gyorsabban és messzebb haladjanak egyes területeken, mert ennek gyümölcsét egész Eur ópa fogja learatni. • A kisebbségekrôl az EUalkotmányban: Franciaország történelme, jogi hagyományai miatt másként közelíti meg a témát, mint Magyarország. • Az új EUtagokról: az unió köteles pénzügyi szolidaritást vállalni az új tagállamokkal, ahogy an ez az elôzô bôvítések során is történt. • A francia tôkérôl: a francia vállalkozók számára Magyarország kiválasztott ország, az egyik legfontosabb viszonyítási pont KözépEurópában. A legvitatottabb pontokban most egyetértés van Párizs és Budapest között, és a franciák minden bizonnyal értékelik a magyarok rugalmasságát is. Erre példa a szavazati súlyok újraosztása, amelynél a lengyel – spanyol páros által elvárt nizzai rendszer számunkra is kedvezőbb volt. A magyar fél által indítványozott, a kiseb bségek védelméről szóló passzust Franciaország – igaz, "light", a bármilyen kisebbséghez tartozó személyek jogairól szóló változatát – támogatta, ezzel gyakorlatilag zöld jelzést adva neki. És ami a legfontosabb: mindkét ország szerint a lehető leghamarabb – "de ebben az évben mindenképpen" – meg kell végre születnie az unió első alkotmányos szerződésének. A többsebességű Európa Schengen és az euró után már valóság Hiába mentegetőzött tegnap Budapesten Jacques Chirac elnök, hogy nem akar kétsebességes E urópát, és hiába nevezte később Medgyessy Péter miniszterelnök is "megnyugtatónak", hogy a franciák huszonötökben gondolkodnak, Chirac tegnapi parlamenti beszédében félreérthetetlenül úgy fogalmazott: "Hagyni kell, hogy a legelszántabb országok »felderítők « módjára gyorsabban és messzebb haladjanak egyes területeken, mert ennek gyümölcsét egész Európa fogja learatni." Medgyessy ehhez azt tette hozzá: "Elfogadjuk, hogy mindig is voltak gyorsabban haladók Európában, és Magyarország is közéjük akar tartozni, a lehető legtöbb területen. Való igaz, a kétsebességes Európa, vagy másképpen mondva, a magEurópa egyfajta mumus, kimondani senki sem meri, de valójában már létezik. Mi más volna például az euróövezet vagy a schengeni térség, ha nem éppen néhány EUtagáll am "felderítő csoportja"? Az igazi félelmek persze arra vonatkoznak, különösen a kisebb államok körében, hogy a nagyok, elsősorban a francia – német tengely maga dönt egy fontos kérdésben, majd később rákényszeríti akaratát a többi tagállamra. Ez történt pél dául 2002ben a mezőgazdasági támogatások reformja ügyében. Harc a közös kasszáért
