Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-25
11 A PPA elnöke az Új Szónak leszögezte: rendkívül sokrétű célokra pályázhatnak az iskolák, főként azokra a tevékenységekre é rdemes pénzt kérni, amelyekre nem futja az állami támogatásból. „Szakköröket éppúgy támogathatunk, mint rendhagyó irodalomórákat, de az oktatásinevelési támogatásba belefér akár színházi bérletek vásárlása, előadók, szakemberek meghívása is” – sorolta Pék László. A támogatás lehetővé teszi tanulmányutak és közösségépítő diákrendezvények szervezését, az iskolák közti kapcsolatok támogatását. A 20 ezer forintos összeg a diáklétszám alapján érkezik majd az iskolákba, feltéve, hogy jól pályáznak a szülői szöve tségek. A szlovák – magyar kormányfői megállapodás értelmében a támogatásnak az identitás megőrzését kell szolgálnia, ezért Pék szerint a magyar nemzetiség specifikus jellegét szeretnék kidomborítani a pénzek odaítélésekor. A támogatásokról a PPA dönt, a H TMH csak az ellenőrzési jogkört tartja fönn magának. BálintPataki József, a hivatal elnöke lapunknak elárulta, a PPA teljes mértékben élvezi a HTMH bizalmát. „Meggyőződésem, hogy az alapítvány olyan munkát végez majd, hogy ránk már csak az ellenőrzés tech nikai feladata hárul.” A. Nagy László, az MKP parlamenti képviselője, a PPA kuratóriumának tagjaként mondott köszönetet tegnap Budapesten mindkét kormánynak, amiért végre pont kerülhet az oktatásinevelési támogatások szlovákiai folyósításának végére. (j éel) Növelni kellene az IKA költségvetését Budapest. A Magyar Köztársaság politikai és erkölcsi károsodást szenvedne, ha megnyirbálnák az Illyés Közalapítvány (IKA) költségvetését – jelentette ki tegnap Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke. „Az ne m erkölcsi kérdés, hogy öt kilométerrel rövidebb lesz az autópálya. Itt azonban Magyarország erkölcseiről van szó” – véli Pomogáts. 2001től mostanáig változatlan volt az IKA költségvetése, ami az inflációval 18%os reálértékcsökkenést jelent. Ezért az IK Ától nem elvenni kellene, hanem növelni a határon túli magyarság támogatására szánt összeget, mondta. (jl) vissza Chirac Európavíziója gazdasági szolidaritást ígér A nap témája A kétoldalú kapcsolatokon messze túlmu tató budapesti beszédében Jaques Chirac tegnap hitet tett az európai alkotmány tavaszi elfogadása mellett, és – figyelemmel a "kapunyitás előtti pánikra" – pénzügyi szolidaritást ígért az új tagállamoknak. Chirac igyekezett eloszlatni az új tagállamok gy anakvását - fotó: Sárközy György Május kilencedikét, Európa napját ünnepeljük az első uniós alkotmány aláírásával – indítványozta Jacques Chirackal folytatott tegnapi megbeszélésén Medgyessy Péter. A magyar kormányfő szavai távolról sem tűnnek reálisnak , ahogy az egyelőre céldátumnak kinevezett 2004 vége is bizonytalan. Az alapszerződésről szóló legutóbbi kormányszintű egyeztetés decemberben az unióban is emlékezetes kudarccal zárult. Akkor a francia államfő egy februári találkozóról tett említést, amel yre az alapítókon kívül a briteket, a görögöket és a magyarokat is meghívnák. Most mindenki kivár: vajon hogyan képes megbirkózni az ír elnökség azzal a kényszerből vállalt feladattal, hogy legalább a tárgyalóasztalhoz visszacsábítsa a tagországok vezetőit . A kialakult általános fenyegetőzésnek éppen a francia elnök az élharcosa, aki elsőként közölte: ha 2004ben nem kerül pont az alkotmányra, az óhatatlanul az unió kettészakadásához vezet. A képletet leegyszerűsítve a lengyelekről és a spanyolokról van sz ó. Chirac a huszonötös szövetség működőképességével érvel, a tagországokat képviselő tanácsban szavazati súlyukat féltő spanyolok és lengyelek ezzel szemben nemzeti érdekeiket hozzák elő. Számos tagállam már abban is veszélyt lát, ha Párizs közösségi érde kekről beszél, hiszen Franciaország az elmúlt ötven évben sok tekintetben formálta "saját képére" az európai egységet. (Más kérdés, hogy olyan francia találmányokkal, mint a közös agrárpolitika, más is jól járt.)
