Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-30
12 nyilatkozataiból kiderül, hogy be szeretnék venni a leendő kormányba a kisebbségeket. A VM SZ egykori vezető politikusa, Ispánovics István - aki közvetlenül a választások előtt átlépett a G17 Plusba, s a párt listáján bejutott a parlamentbe - a minap közölte, hogy a kormány második, harmadik vonalában esetleg államtitkári posztokra kerülhetnének kisebbségiek. - Az Ispánovics István által mondott szép gesztussal kapcsolatban az a véleményem, hogy a kisebbségi jogok nem gesztus, hanem emberi jogok kérdése. Ebben a parlamenti ciklusban nem lesz kisebbségi párt képviselője a kormányban, mint ahogyan nincs a parlamentben sem - szögezte le a legnagyobb délvidéki párt elnöke, aki a leköszönő szerb kormányban miniszterelnökhelyettesi posztot tölt be. Kasza szerint a választási törvényt kell megváltoztatni ahhoz, hogy a kisebbségek bekerüljenek a parlame ntbe, s nem utólag beemelni őket, vagy mint ahogyan "Ispánovics úr is teszi, nem a kisebbségek érdekét, hanem pártja érdekeit szolgálva kívánja a magyarságot képviselni, elhitetve, hogy kisebbségi képviselő". A szerbiai kisebbségi pártok közül önállóan va gy más párttal szövetségben egy sem jutott be a december végi választáson a parlamentben, mivel nem érték el a törvényhozásba való jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. vissza Balázs Péter les z az uniós biztos Népszava 2004. január 30. Várhatóan Balázs Péter jelenlegi EU nagykövetet javasolja az uniós biztosi posztra a kormány. Az Európai Bíróság el ső magyar tagja pedig Juhász Endre integrációs miniszter lehet. Információink szerint várhatóan Balázs Péter, az Európai Unióhoz akredittált jelenlegi nagykövetet javasolja a magyar kormány az unió biztosi posztjára. Erről Kovács László külügyminiszter h étfőn számol majd be a parlamenti pártoknak. Korábban beszámoltunk róla, hogy a posztra Fazakas Szabolcs, a Hornkormány ipari minisztere is esélyes. A kormány múlt héten Medgyessy Péter miniszterelnököt hatalmazta fel arra, hogy javaslatot tegyen az Európ ai Unió különböző intézményeibe jelölni kívánt személyek ügyében. Hétfőn Kovács egyébként nemcsak az Európai Bizottság magyar tagját, vagyis a magyar uniós biztost, hanem az Európai Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és az Európai Számvevőszék magyar tagját is megnevezi. Medgyessy Péter miniszterelnök Lomnici Zoltántól, a Legfelsőbb Bíróság elnökétől szakmai véleményt kért, kit jelöljön a két bírói posztra. De a miniszterelnök kikérte Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének véleményét az Európai Számve vőszék magyar tagjának kijelöléséhez. Beszámoltunk róla, várhatóan Juhász Endre európai uniós integrációért felelős tárca nélküli miniszter lesz az első magyar tagja az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának. Úgy tudjuk, az unió elsőfokú bíróságára Czúcz Ottó alkotmánybírót jelöli majd a kormány. A magyar bírák május elsejétől lehetnek az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság tagjai. A csatlakozó országok összesen tíz leendő biztosának névsorát Romano Prodi hagyja jóvá, majd az Európai Parlament (EP) meghallgatáson értékeli a jelölteket. Az új biztosok május 1én foglalják el a hivatalukat, de mandátumuk csak novemberig, a Prodibizottság leköszönéséig tart. A tíz ország közül eddig hat - Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és S zlovénia - nevezte meg jelöltjét. Az uniós parlamentbe jutó magyar képviselők mintegy 200 ezer forintnyi (761 euró) összeget kapnak majd. Ezt a magyar állam fizeti. A csatlakozó és a jelenlegi tagországok ugyanis nem tudtak megegyezni az uniós törvényhozók fizetésének egységesítéséről. Így marad a jelenlegi rendszer, nem központi uniós büdzséből, hanem saját állami forrásból országonként változó összeget kapnak a képviselők. Így például egy osztrák törvényhozó magyar kollégája fizetésének tízszeresét veheti fel. Ha elfogadták volna a javasl atot, egységesen 8600 eurót kaptak volna a képviselők. vissza
