Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-23
15 Továbbra is csak találgatni lehet, mikor tartják meg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését. A hivatalos közlések alapján csak annyi biztos, hogy február közepe előtt biztosan nem rendezik meg. Az ülés azért került viták középpontjába, mert a magyar kormány nem kézbesített meghívót a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak. Az EMNT csupán néhány hete, 2003. de cember 13án alakult meg, hivatalosan még csak be sincs jegyezve, különböző állásfoglalásokat, határozatokat megfogalmazott ugyan, de sem programja, sem működési szabályzata, sem jegyzett tagsága nincs, ráadásul szimpatizánsainak mintegy 96 százaléka a Rom ániai Magyar Demokrata Szövetségre adta a voksát az előző, 2000 végén megrendezett parlamenti választáson. Az Orbánkormány idején az RMDSZ vezetői névre szólóan kapták a meghívókat, így az akkor még tiszteletbeli elnök, Tőkés László is, de 2002. júliusá tól a szervezetet hívják meg, amely a betöltött tisztségek alapján delegálja küldötteit. Az RMDSZt a hat legmagasabb tisztség betöltője - a szövetségi elnök, az ügyvezető elnök, a szenátusi és képviselőházi frakcióelnök, illetve a Szövetségi Egyeztető Tan ács, továbbá a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke - képviseli a magyarmagyar csúcson. Márpedig e funkciók közül egyiket sem Tőkés László tölti be. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkár a egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: a mostani MÁÉRTen való részvételre a parlamenti képviselettel rendelkező pártok, valamint azon pártok és szervezetek számíthatnak, amelyek élvezik a szomszédos országokban élő magyar közösségek támogatását. Az eddigi gyakorlat szerint a magyar Országgyűlés pártjai és a kormány mellett a parlamenti és tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezeteket hívták meg. Ami a vajdasági gyakorlatot illeti, a szerb köztársasági parlamentbe ugyan nem ju tott magyar párt, ám a vajdasági tartományi képviselőházban a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt is képviselettel rendelkezik, így minden bizonnyal mindkét tömörülés továbbra is meghívót kap. Horvátországban csak a Horvátország i Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) rendelkezik parlamenti képviselettel, de meghívottként korábban is jelen volt - várhatóan ezúttal is meghívót kap - a tartományi (önkormányzati) képviselettel rendelkező Horvátországi Magyarok Szövetségének (HMSZ) é s a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének (HMESZ) koalíciója is. Szlovéniából a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség lesz jelen. A horvát illetve a szlovén alkotmány egyébként - szemben a szerbbel - külön parlamenti helyet biztosít a k isebbségeknek. Ukrajnából a parlamentbe is bejutott Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) mellett részt vehet a parlamenten kívül, önkormányzati szinten működő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Megjelennek továbbá a nyugati magyarság k épviselői is. Egyes hírek szerint már a mostani ülésen határozhatnak arról, hogy a jövőben mely szervezeteknek kézbesítsenek meghívót a MÁÉRT ülésekre. A MÁÉRT kormányhatározat alapján működik, működési részleteit azonban mindeddig nem szabályozták. Így c supán szokásjogi alapon történt eddig a meghívás, és hasonló módon működött a döntéshozatal is. Nincs például szabályozva az sem, hogy konszenzusos döntés kell, vagy elég a többségi szavazat egy zárónyilatkozat elfogadásához. A legutóbbi értekezleten ezért okozott botrányt, hogy - a korábbiaktól eltérően - nem konszenzussal, csupán többségi szavazással fogadták el a kedvezménytörvény módosítását. Nem határozták meg eddig azt sem, milyen gyakorisággal hívják össze a magyarmagyar egyeztető fórumot. Az rögzít ett ugyan, hogy évente legalább egyszer üléseznie kell, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ennyi nem elegendő. A következő MÁÉRT programjával kapcsolatban Szabó Vilmos két kiemelt témakört jelölt meg. Mint mondta, szó lesz a szomszédos országok különböző h atár menti régióival kialakítandó gazdasági kapcsolatokról, valamint a kettős állampolgárság kérdéséről. Ez utóbbi különösen kényes témának ígérkezik. Már csak azért is, mert még a határon túli pártok sem egységesen ítélik meg. A legradikálisabb állásponto t a Vajdasági Magyar Szövetség és Kasza József képviseli. A VMSZ elnöke többször elmondta: ragaszkodik ahhoz, hogy a vajdasági magyarok az anyaország állampolgárságát is megkapják. Egyes elemzések szerint e radikális álláspontnak belpolitikai okai voltak. A szerbiai parlamenti választások előtt ugyanis arra számított, hogy értékes szavazatokat szerez majd vele. Ám utóbb megállapítható: ha valóban ez
