Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-23
10 Autonómia vagy elszakadás? Madrid, Brüsszel, meg a sokat hivatkozott baszk és katalán példa NSZ • 2004. január 23. • Szerző: Ortutay L. Gyula I. János Károly király Borbón névjelzésű zubbonyában (kép: Anton Mere s) Az erdélyi magyarság autonómiaigényekor hivatkozási alap a baszkok és katalánok széles körű önállósága. A két spanyol tartomány han gadói szeretnének továbblépni a függetlenedés útján. Madrid ellenáll, s a jelek szerint az Európai Unió sem támogatja a n emzeti határokat feszegető törekvést. gy hónapja, hogy I. János Károly király részvételével ünnepélyes ceremónián emlékeztek meg Madr idban a spanyol alkotmány 25. évfordulójáról. Franco diktátor halála után három évvel, az alkotmány a világ egyik legcent ralizáltabb rendszeréből 17 autonóm tartomány államává változtatta Spanyolországot. Katalónia és Baszkföld időközben tovább erősítette önállóságát. E két tartomány saját nyelve és zászlaja használata mellett önkormányzati hatáskörben intézheti az egészségü gyet, a közoktatást, a közlekedést, sőt a rendvédelmi, tehát rendőrségi feladatokat. Mindehhez a legutóbb, 2002ben elfogadott költségv etési szabályozás értelmében a helyi személyi jövedelmi adók 36, az áfabevételek 35, a dohány, alkohol- és kőolajszárma zékok utáni adóbevételek 40 százalékát közvetlenül használhatják fel. „Stabil és szélsőségektől mentes” kormányzást, egyúttal „Spanyol országgal új viszonyt” ígért az elkövetkező négy évre Pasquall Maragall, Katalónia új szocialista párti elnöke, amikor el őször ült össze új felállásban a tartomány törvényhozása a novemberi választások eredményeként. A Barcelona központú Kata lóniában – ame ly Spanyolország legfejlettebb és leggazdagabb tartománya – hatalomváltás történt: a Jordi Pujol nacionalista konzervatív pártja (CiU) által fémjelzett 23 évi kormányzás után most három baloldali párt – a szocialisták, a radikális köztársaságpártiak (ERC) és a kommunista jelzővel illetett zöldek – koalíciója került hatalomra. A választási eredményt az ERC billentette a balol dal javára, cserében a párt vezetője, az 51 éves Josep Lluis CarodRovira „főtanácsosi”, amolyan kormányfői tisztet kapott. Ő nyíltan r okonszenvezik a baszk szeparatista törekvésekkel, s Katalónia számára is az önállósodás célját tűzi ki. A katalán fordul at érdekes előzmény a Spanyolországban márciusban esedékes általános választásokhoz. José María Aznar miniszterelnök már bejelentette, hogy két kormányzati ciklus után nem jelölteti magát újra, sőt a Néppártban átadta a főtitkári tisztet a 49 éves Mariano Rajoynak. Spanyol újságírókörökben az eddigi miniszterelnökhelyettes és kormányszóvivő Rajoy közvetlenségével, anekdotáz ó stílusával n épszerűbb a „főkönyvelői” szigorú és modorú Aznarnál. A közvéleménykutatások szerint továbbra is a Néppárt az esélyes a szocialistákkal szemben. Ám, ha a Néppárt nem tud abszolút többséget szerezni, akkor állhat a zászló a José Luis Rodrigue z Zapatero vez ette szocialistáknak is, ha összefognak a tartományok nacionalista pártjaival. (Jelenleg a madridi törvényhozásban képvis elt 12 párt közül 9 regionális erő.) Egy ilyen kormánykoalíció létrejötte viszont előrevetítené a központi hatalom és a tartományok vis zonyának újratárgyalását. Mariano Rajoy, a Néppárt miniszterelnökjelöltje szerint a spanyol tartományok a törvényhozási , adminisztratív feladatok, továbbá a költségvetési bevételek, illetve kiadások tekintetében is sokkal nagyobb önállóságot élveznek a n émet, a holland vagy az osztrák föderális modellben biztosított jogoknál. A spanyol alkotmányos berendezkedés egy negyeds zázadon át kellő stabilitást nyújtott az ország fejlődéséhez, az elmaradottabb régiók felzárkózásához. „Nem engedjük meg az alkotmány o lyan módosítását, amely meggyengítené Spanyolország egységét” – mondja Aznar kormányfő. Márpedig tavaly szeptemberben Ju an Jose Ibarretxe, Baszkföld tartományi miniszterelnöke olyan tervet terjesztett elő, amely egy új fogalmat illesztene az alkotmányba: a tartományok „szabad társulását”. Szerinte az ilyen értelmű önrendelkezési jog megadásával lehetne leszerelni az ETAt, a baszkok függetlenségét
