Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-23
11 fegyveres úton is szorgalmazó gerillamozgalmat. (Az ETA működésének kezdete, a hetvenes évek ele je óta majd ez er ember vesztette életét gyilkosságokban, robbantásokban.) Madrid szerint viszont a „szabad társulás” kimondása egyet je lentene a kiválás lehetőségével, tehát a szeparatizmussal. Sőt nem titok, hogy a baszkok, amikor Baszkföldről beszélnek, számításba ves zik Navarrát és Franciaországnak a baszkok által is lakott határkörzetét, a Pyrenees Atlantiquesot. (Baszkföld mintegy h árommillió lakosából 650 ezren beszélnek baszk nyelven, közülük 70 ezren a francia oldalon.) Josep Lluis CarodRovira, a függetlenségp árti új katalán „főtanácsos” szintén Spanyolország föderatív állami berendezkedésében gondolkodik, ugyancsak a tartományo k „szabad társulásának” formáját pedzegeti, s a baszk elképzelésekhez hasonlóan távlatban felveti egy 17 millió lakosú katalán eurorégi ó gondolatát, amelybe Katalónia mellett Aragónia, Valencia, a Baleáriszigetek és a francia LanguedocRoussillon, valamin t a MidiPyrenées is beletartozna. A baszk és a katalán nacionalisták egyik fő érve, hogy amennyiben a madridi központi kormány, tehát Spanyolország hajlandó szuverenitásának egy részéről lemondani az Európai Unió javára, miért ne tehetné meg ugyanezt a s aját tartományaival, saját határain belül. Fenyegetőznek: ha követeléseik süket fülekre találnak Madridban, akkor Brüszsz elhez fordulna k. Ám ezek a kijelentések veszítettek nyomatékukból: az EUnak a régiók fejlesztésére életre hívott bizottsága immár óvat osan kezel minden olyan kezdeményezést, amely a nemzeti határokat politikai vonatkozásban megkérdőjelezhetné, s így a központi kormány vagy kormányok ellenállásába ütközhetne – írta a közelmúltban a Panorama olasz hetilap. Elég nagy a kiábrándultság, mivel a jelenleg kidolgozás alatt álló EUalkotmány részben becsapja az ajtót számos önállósodni vágyó európai régió előtt. „Az európai alko tmány a jelenlegi tervezetében nemcsak hogy nem könnyíti meg, hanem lehetetlenné teszi az olyan szeparatista ambíciókat, mint az Ibarretxeterv” – nyilatkozta Gregorio PecesBarba, a spanyol alkotmány egyik atyja a Reutersnek. Brüsszel segítségének hiányá ban marad a baszkoknak és katalánoknak, hogy otthon, Spanyolországban érjék el az alkotmány módosítását. Mint említettük, a kormányzó Néppárt ez elől elzárkózik. A másik nagy országos párt, a szocialisták sem lelkesednek az ötletért, ám az általános válasz tásokra készülve diplomatikusan elismerik – mint az említett PecesBarba – , hogy „az alkotmány néhány eleme valóban válto zásra szorul”. Ám hozzáteszi: ehhez Spanyolország választópolgárai többségének politikai akarata kell. Ugyanis egy dolog, hogy a spanyo lok nagy része valóban szívesen hivatkozik az etnikai, esetenként régiós megkülönböztetésre, tehát, hogy katalán, baszk, galíciai vagy andalúziai éppen. Más irányban hat az érdek: a kevésbé fejlett tartományok lakosai aligha adnák áldásukat arra, hogy a kö zponti kassza olyan fontos befizetője, mint Katalónia, függetlenné váljon. vissza Markó Béla reagálása az autonómiatervezetre [ 20040123 ] ▪ Politikai baklövésnek nevezte Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövets ég elnöke azt, hogy a székelyföldi autonómiatervezet ügyét Romániában a legfelsőbb védelmi tanács napirendjére tűzték. Aki 2004ben ilyen kezdeményezéssel él a román parlamentben, az vagy rossz politikus, vagy rosszhiszemű. - Jogi szempontból és politik ai szempontból is baklövés volt, hiszen jogilag egyáltalán nem kifogásolható az, hogyha valaki egy demokratikus államban az ország alkotmányának vagy törvényeinek a módosítását kezdeményezi és betartja az ehhez szükséges törvényes utakat, módokat. Markó Bé la hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. - Aki 2004ben egy választási évben - ismerve a romániai kampány sajátosságait - egy ilyen kezdeményezéssel él a román parlamentben, az vagy rossz politikus, vagy pedig rosszhiszemű és pontosan a v álasztási kampányt akarja rossz irányba terelni, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Pártnak szerezve ezáltal szavazatokat. vissza Strasbourg is vizsgálódik
