Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-16
5 többet, Prodi csupán annyit mondott: valamennyi ors zágtól „erős nevet” kért, hogy az illető ne csak a hat hónapos átmeneti időszakban, hanem a november elsején (ötéves mandátummal) hivatalba lépő új Európai Bizottságban is megállja a helyét. Ami a határidőt illeti, Prodi közölte, hogy már a kiválasztási fo lyamat végén tartanak; a jelöltek listáját február vége előtt kell átadnia az Európai Parlamentnek, ahol ezután meghallgatások következnek. Az EUalkotmány kapcsán a bizottsági elnök azt mondta, „nem optimista, de nem is pesszimista”, és lehetőséget lát arra, hogy már ebben a fél évben, az ír soros elnökség alatt létrejöjjön a megállapodás. Utalva arra, hogy a tárgyalások áthúzódhatnak a második fél évre, hozzátette: „2004nek mindenképpen az alkotmány évének kell lennie”. Medgyessy szerint azért is fonto s lenne, hogy már az ír EUelnökség idején megszülessen az alkotmány, mert ez bátorítást adna a júniusi európai parlamenti választásokon voksolóknak. A következő, 2007 – 2013as EUköltségvetésnek hármas feltételrendszert kell biztosítania – hangsúlyozta a magyar kormányfő. 1. Finanszírozni lehessen belőle a közösségi politikákat (regionális és mezőgazdasági támogatások); 2. a bővítés költségeit is fedezni lehessen; 3. az új kihívásokhoz, például az új szomszédságpolitikához is maradjanak források. Medgyessy Péter emlékeztetett arra, hogy 2004 és 2006 között Magyarország hárommilliárd eurót – közel 800 milliárd forintot – kap fejlesztésre. Hogy a pénzekhez hozzá is lehessen jutni, Medgyessy és Prodi – jelképes gombnyomással – elindította az első EUpályázati kiírásokat, a gazdasági versenyképesség témakörében. Baráth Etele EUtámogatásokért felelős államtitkár elmondta: huszonkét jogcímen, negyvenmilliárd forintnyi támogatásra lehet mostantól pályázatot beadni. A csatlakozó államok közül elsőként Magyarország on tették közzé az uniós pályázatokat. Mádl Ferenc köztársasági elnök a látogatás alkalmából magas állami kitüntetésben részesítette Romano Prodit, valamint Günter Verheugen bővítési EUbiztost, Eneko Landaburu bővítési főigazgatót és Pierre Mirel bővítés i igazgatót (aki az Európai Bizottság főtárgyalója volt a csatlakozási tárgyalásokon). A ceremónián jelen volt Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor exkormányfő is. vissza Selye János Egyetem: győzelem a komáromi csatában NSZ • 2004. január 16. • Szerző: Szilvássy József, Pozsonyi tudósítónktól Tizennégy évig tartó előkészítés után szombaton Révkomáromban megtartják a Selye János Egyetem alapító ünnepségét. Ezzel lezárulnak az önálló szlovákiai magyar egyetemért folytatot t politikai küzdelmek. Sokak szerint kockázatos a jelenlegi helyzetben új egyetemet alapítani: hamarosan amúgy is megnyílnak a határok, és a fiatalok szabadon választhatnak a hazai és külföldi felsőoktatási intézmények között. – Az aggodalmak indokolatla nok – nyilatkozta lapunknak Csáky Pál. A pozsonyi miniszterelnökhelyettes azzal érvel: a Selye János Egyetemet kettős céllal alapítják. Elsősorban azért, hogy a jelenlegihez képest lényegesen több legyen a szlovákiai magyar értelmiségi, és nem csak a humá n területeken. – Nemzeti közösségünk diplomásainak számaránya még mindig alig egyharmada a szlovákokénak vagy az ukrán nemzetiségűekének – mondta a politikus. Hozzátette: ugyanilyen fontos cél az is, hogy olyan fiatalokat neveljenek, akik tudásukkal képese k lesznek helytállni bárhol Európában. A révkomáromi végzősök már uniós polgárok lesznek. Ezért a magyar mellett angol, német és szlovák nyelvű oktatás és szakfoglalkozás is lesz. Sokan amiatt nyugtalankodnak, hogy az akkreditációs eljárás még nem zárult le, ami veszélyeztetheti a szeptemberre tervezett tanévnyitót és az állami támogatás folyósítását is. Csáky elismerte: több szakra még nem találtak elegendő számú, kellő tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktatót. Sokan szóban elígérkeztek, de a biz onytalanság miatt nem adtak végleges választ. – Természetesen bízunk a budapesti kormány támogatásában is – fogalmazott.
