Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-14
4 A FIDESZ üdvözli az SZNT megalakulását – jelentette be Németh Zsolt. Az autonómia lehet az az eszköz, amely a határon túli magyarság megmaradását szavatolhatja – hangsúlyozta.„Fontosnak tartom azt, hogy a magyar kormányzat világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett. Hasonlóképpen fontosnak tartom azt, hogy a román hatalom szüntesse be a zaklatását mindazoknak, akik Erdélyben az autonómia mellett fellépnek.” Emlékeztetett arra, hogy az ET kezdeményezte az európai autonómia charta kidolgozását, mely reményeik szerint „nagy mértékben elősegíthe ti a határon túli magyarok autonómia törekvéseinek az érvényre juttatását”. Felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül is, különösen az Európai Néppárti kapcsolatai révén támogatni fogja az SZNT törekvéseit. „Remélhetőleg két olyan Euró pai Parlamenti képviselője is lesz a Fidesznek Schöpflin György, illetőleg Gál Kinga személyében, akik az Európai Parlamentben is föl tudják vállalni az autonómia ügyének a képviseletét.” Csapó József szerint „Székelyföld többségi őshonos közösségének nev ében nyilvánította ki igényét a területi autonómiára”, és céljuk elérésében „csakis alkotmányos és a demokráciákra jellemző eszközöket” használnak. A statútumtervezet jóváhagyására január 17re hívta össze az SZNTt, benyújtását a román parlamenthez febru ár elejére tervezik. Kérték a Fidesz segítségét annak érdekében, hogy az európai fórumokon elnyerjék „azokat a jogosítványokat, illetve azt a figyelmet és támogatást, amely lehetővé teszi, hogy Románia Parlamentje belátható időn belül a Székelyföld terület i autonómiájának statútumát törvényerőre emelje”. Újságírói kérdésre válaszolva Csapó elmondta: „A Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvései ugyanazok, mint amelyeket 1993ban az RMDSZ megjelenített programjában. Az más kérdés – tette hozzá – , hogy 1996 nyara óta, amióta az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, az autonómia törekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni.” Az SZNT fontosnak tartja és igényli is, hogy Románia európai integrációjának előzetes feltételeként jelenjen meg Székelyföld autonómiájána k kérdése. Németh Zsolt - emlékeztetve arra, hogy Szabó Vilmos politikai államtitkár jelzése szerint a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére a kormányzat a legitim szervezetek mellett a fontos határon túli magyar szervezeteket is meg kívánja h ívni – bejelentette: támogatják, hogy a MÁÉRTre az EMNT és az SZNT is meghívást kapjon. GUTHER M ILONA BP0214 4 230 MTIk1046 EUSzerbiaMontenegró - Marovic az integrációs törekvésekről kod: diplomácia/eup/külkapcsolat/eu/NKSZ/KULP fk: NEUR/Y U ld: Erdész Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2004. január 13., kedd (MTI) - Szerbia és Montenegró arra számít, hogy az EU még tavasszal elkészíti a vele kötendő stabilizációs és társulási megállapodás kivitelezhetőségi tanulmányát - jele ntette ki kedden Strasbourgban az államközösség elnöke. Az Európai Parlamentben (EP) tartott sajtóértekezletén Svetozar Marovic hozzáfűzte: ha mégsem így történne, akkor az ország esetleg kénytelen lenne "más utakat keresni" európai integrációs törekvé seinek megvalósítására. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ez konkrétan mit jelentene, a politikus megállapította: a tanulmány befejezésének késlekedése azoknak a kezébe adna érveket, akik azt mondják, hogy az ország európai integrációjának célja nem me gvalósítható. Márpedig Szerbia és Montenegró úgy véli, hogy különféle ismérvek alapján korábban csatlakozhatna az EUhoz, mint több más térségbeli ország - fűzte hozzá. Koszovó helyzetével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy most még nem lenne időszerű az ENSZiga zgatás alatt álló tartomány végleges státusának a napirendre tűzése. Egyelőre az ott élő emberek mindennapi életét érintő gyakorlati problémákkal kell foglalkozni, például gondoskodni kell azoknak a menekülteknek a visszatéréséről, akiknek az ősei évszázad okon át azon a földön éltek. Előzőleg, az EP plenáris ülésén mondott beszédében Marovic biztosította az európai képviselőket arról, hogy országában a tavalyi év megpróbáltatásai ellenére sem akadt meg a demokratikus reformok folyamata, és a decemberi v álasztások eredménye sem fog további radikalizálódáshoz vezetni. Bárhogyan értelmezzék is egyesek a választási eredményeket, tény, hogy a szavazatok több mint 60 százalékát a demokratikus erők kapták - mondta.
