Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-14
5 Zoran Djindjic volt kormányfő tavalyi megg yilkolása sokak szerint a szerbmontenegrói államközösség létrejöttének és a politikai stabilizáció folytatásának a megakadályozását szolgálta. A demokratikus erők azonban sikerrel ellenálltak ezeknek a törekvéseknek - állapította meg Marovic. Az elnö k leszögezte, hogy SzerbiaMontenegró kész teljes mértékben együttműködni a délszláv konfliktusokban elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel, de e tekintetben "számít a nemzetközi közösség megértésére". Azt reméli tová bbá, hogy hamarosan bekapcsolódhat a NATO békepartnerségi programjába is. +++ kdl/ker 14.19 LMT 130104 2764 BP0300 4 230 MTIk1065 MagyarországSzlovéniakultúraEUkisebbség - Hiller Szlovéniában tárgyalt kod: KULT/KULP/nemzetiség/eu/NKSZ/BE LP fk: HU/SI ld: Ljubljana, 2004. január 14., kedd (MTI) - Az Európai Unió új tagállamainak aktív kulturális politikáját szorgalmazó kezdeményezésről és a nemzeti kisebbségek kölcsönös támogatásáról állapodott meg kétnapos hivatalos szlovéniai látogatása során a ma gyar kulturális miniszter. Hiller István tárgyalásai befejezése után kedden elmondta az MTInek, hogy Andreja Rihter szlovén kulturális miniszterrel megállapodtak abban: a két ország közös fellépést ajánl az Európai Unióhoz idén májusban csatlakozó tov ábbi nyolc országnak az unión belüli aktív, kezdeményező kulturális politika érdekében. A magyarszlovén közös kezdeményezés alapelveit a két ország most készülő új kétoldalú kulturális egyezményéhez, az EUcsatlakozás alkalmából egyszeri alkalommal cs atolt preambulum tartalmazza majd. Ez a dokumentum legkésőbb április második felére elkészül, s akkor elküldik a többi csatlakozó ország kulturális minisztereinek. "Mindkét ország helyesli, hogy az unión belül a kultúra továbbra is nemzeti hatáskörben marad. A kulturális sokszínűség elvét és gyakorlatát támogatja, ugyanakkor egyetért abban, hogy mindennek aktivitásra, kezdeményezésre kell ösztönöznie az új tagállamokat" - mondta. A két miniszter abban is egyetértett, hogy az Európai Unión belül a XX I. században a kultúra szerepe felértékelődik. Az új tagállamoknak ezt a folyamatot nem bevárniuk, hanem alakítaniuk kell, nem csak az alkalmazkodó és befogadó képességükről, hanem alkotó erejükről is tanúbizonyságot kell tenniük. Hiller István szerint csak azok lehetnek sikeresek az Európai Unióban, akik büszkén vállalják nemzeti identitásukat, értékteremtő és megőrző képességüket. Ezt szolgálja a nemzeti kisebbségek kölcsönös támogatása, amelynek konkrét és jelképes lépéseiről egyaránt megállapodás s zületett. A konkrét lépések között a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a magyar és a szlovén állam, valamint a helyi önkormányzat közös anyagi támogatásával kimozdult a holtpontról a Lendván készülő Zala György kulturális központ építése, s minden remé ny megvan arra, hogy a Muravidéki magyarság legfontosabb kulturális, művelődési központját idén augusztus 20án megnyithatják. A jelképes gesztusok sorában említette, hogy Ljubljanában utcát neveznek el Petőfi Sándorról, Budapesten pedig Petőfi kortár sának, a szlovén nemzeti himnusz szerzőjének, France Preserennek nevét viseli majd utca. Hiller István úgy vélekedett, hogy a szlovéniai magyarság példaértékűen fejlett intézményrendszerrel rendelkezik. Ugyanakkor emlékeztetett arra: a legutóbbi szlov éniai népszámláláson a helyi közvéleményt is megdöbbentette, hogy mindössze 6500 ember, a korábban számítottnak alig harmada vallotta magát magyar nemzetiségűnek. - Úgy érzem, hogy komoly lehetőség és kötelesség, hogy a kultúrán keresztül tegyünk a nem zeti identitás megerősítéséért. Az, hogy a szlovéniai látogatást az itteni magyarság képviselőivel tartott találkozóval kezdtem, politikai jelzés volt. Ezt értették Lendván és véletlenül sem értették félre Ljubljanában - hangsúlyozta nyilatkozatában a magy ar kulturális miniszter. +++ kgó/krg 16.28 LMT 130104 3560
