Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-13
12 Ennek semmi értelmét sem látjuk. Kostunica az alkotmány mielőbbi elfogadása érdekében szorgalmazza a nagykoalíciót, ám szerint ünk e nélkül is kidolgozható és elfogadható az alkotmány. Nehezen tudnánk elképzelni azt, hogy bármiben is együttműködjünk a volt rendszer pártjaival. Ön szerint mennyire lesz tartós a demokratikus blokk által alakítandó kabinet? Sokan őszre új választás okat emlegetnek. Nem látjuk értelmét az újabb erőpróbának, hiszen az eredmény aligha változna. Legfeljebb egyikmásik párt kéthárom mandátummal többre tenne szert, de a demokratikus pártok és a volt rezsim pártjai közötti erőviszonyok aligha változnának. Lehet, hogy egy év múlva másmilyen lesz a helyzet, most azonban teljesen felesleges új választásokról gondolkodni. Tehát a G17 Plus azt szeretné, hogy a kormány négy évig végezze a dolgát? Igen, ennyi időre dolgoztuk ki a programunkat is. A szerb kép viselőház megalakulása után az államközösségi parlament összetétele is módosul. A szélsőséges álláspontokat képviselő radikálisok pozíciója jelentősen erősödött, kihate az a körülmény az államközösség külpolitikájára? Változhate Belgrádnak a szomszédaiva l fenntartott vagy a hágai Nemzetközi Bíróság iránti viszonya? A radikálisok helyzete mindenképpen erősödik, mintegy harminc képviselőjük lesz a közös parlamentben. A külpolitikát azonban a többség határozza meg, és a volt rezsimpártok továbbra is ellenz ékben maradnak. Attól sem kell tartani, hogy megváltozna a Hága iránti magatartás, hiszen nemzetközi kötelezettségről van szó, amit Kostunicának mint jogásznak is tiszteletben kell tartania. Bár lehet, hogy ő ennek nem örül. vissza Szünet után kezdődik - Magyarország még mindig fizeti a bősi vízlépcső kamatait Magyar hírlap 2004. január 13. Szerző: Szilágyi A. János Két év szünet után folytatódhat a bősi konfliktus rendezése. Tegnap Budapesten me gnevezték a Dunaügy kormányzati felelőseit. Pozsonyban kedvezően reagáltak a döntésre. A hágai ítélet végrehajtása elsősorban magyar érdek. Jelenleg a bősi erőmű csak Szlovákiának termel áramot, Magyarország a kamatok fizetése mellett csak a környezeti ká rokból részesedik. Több mint hat éve, 1997 szeptemberében hirdetett ítéletet a bősi perben a hágai Nemzetközi Bíróság. A testület mindkét felet elmarasztalta: Szlovákiát a Duna eltereléséért, Magyarországot pedig azért, mert korábban egyoldalúan felmon dta a vízlépcső építéséről szóló szerződést. A bíróság ugyanakkor nem kötelezte Szlovákiát a bősi erőmű leállítására, de Magyarországot sem az eredeti tervekben szereplő alsó vízlépcső felépítésére. Az ítélet utolsó pontjában Hága tárgyalásos megegyezésre utasította a feleket. A hágai döntést követően Nemcsók János kormánybiztos vezetésével több tárgyalási fordulót tartottak. Alig öt hónappal az ítélet kihirdetése után bejelentették: a két ország egyezménytervezetet dolgozott ki a jogvita rendezésére. A m agyar területen (Pilismarótnál) alsó vízlépcsőt tartalmazó elképzelés az 1998as választási kampány időszakában óriási vihart kavart. Több tízezren tiltakoztak a közvélemény többsége szerint magyar érdekeket sértő, százmilliárd forintos beruházás ellen. A tüntetések hatására a Hornkormány elállt a tervezet aláírásától, de a bizalomvesztést nem tudta elkerülni. A vízlépcsőkonfliktus komoly szerepet játszott abban, hogy a szocialista – szabaddemokrata koalíciót 1998ban a Fidesz vezette kormány válthatta fel. Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy az Orbánkormány deklarálta: nem épülhet alsó vízlépcső, a környezetvédelmi szempontoknak elsődlegességet kell kapni a rendezésben. Hiába vállalt azonban kormányzati szerepet a Duna Kör hajdani legendás vezetője , Vargha János, nevezték ki kormánybiztosnak Székely László nemzetközi jogászt, érdemi előrelépést ekkor sem sikerült elérni. Pedig a felek többször tárgyaltak, számos tanulmány, terv született. A bősi kérdést jól ismerők szerint nem Székelyéken múlott a s iker: Orbán Viktor nem kívánta a szlovákiai magyarság érdekeit – a nyelvtörvényt, az egyetem ügyét stb. – , a Dzurindakormánnyal kiépített jó viszonyt a Duna miatt kockára tenni. "Ha Meciarék lennének hatalmon,
