Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-13
11 választ vár a szlovák kormánytól arra a javaslatra, hogy a megbeszélések ez év tavaszán folytatódjanak. Ehhez Szlovákiának ugyancsak meg kell majd neveznie a tárgyalások kormányszintű felelősét, illetve az ezeken részt vevő delegációját. vissza Nem lesz nagykoalíció Szerbiában - Interjú Ispánovics Istvá nnal, a G17 Plus képviselőjével Magyar Hírlap 2004. január 13. Szerző: J. Garai Béla A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) korábbi vezető politikusa, Szabadka előző polgármestere másfél hónappal a decemberi előrehozott szerbiai parlamenti választások előt t lépett át a G17 Plus nevű pártba, amelyet liberális demokrata közgazdák alakítottak egy évvel ezelőtt. Az új párt a demokratikus blokkhoz tartozik, negyedik helyezettként 34 képviselői helyet szerzett a szerb törvényhozásban, ahová a magyar pártok egyike sem jutott be. Ispánovics úr, hány magyar képviselője lesz az új szerbiai parlamentnek? Az eddig ismertté vált pártlistákból ítélve csak kettő, s mindketten a G17 Plus frakciójában: a zentai Takács István és jómagam. Önnek milyen megbízatást szánt pártja? Még nem tisztáztuk véglegesen. A jelölésemről folytatott megbeszéléseken hangoztattam, hogy elsősorban kisebbségi kérdésekkel szeretnék foglalkozni, másodsorban pedig ugyanazzal a kérdéskörrel, amellyel az előző hat évben is: ez pedig a törvényhoz ási procedúra, a bíróságok és az ügyészségek jogállása. A G17 Plus nagy súlyt helyezett arra, hogy jelöltjei között kellő számban legyenek nők és kisebbségiek. Mennyire vállalja fel ez a párt a kisebbségi érdekképviseletet? Mindezt ezután kell részletes ebben kidolgozni. A párt vajdasági főbizottsága már foglalkozott a tartomány státusával és a kisebbségek helyzetével, ám a pártprogramnak ez a része még nem készült el. A vezetőségnek az az álláspontja, hogy mindenekelőtt a legégetőbb kérdésekkel kell fogl alkozni, ezek pedig a gazdasági problémák. Hogyan tekintenek a kisebbségi autonómia kérdésére? Az az álláspont kristályosodott ki, hogy ezzel elsősorban vajdasági szinten kell foglalkozni. A tartományi bizottság már napirendre tűzte a kérdést, előzőleg azonban erről tárgyalnak a helyi szervezetekben. A liberálisnak tartott Miroljub Labusról, a G17 Plus elnökéről szerb nacionalista körökben azt állítják, hogy egy tál lencséért eladná Koszovót Szerbia gyorsabb fejlődése érdekében. Mennyire helytálló ez? Ha így lenne, akkor a párt nem szorgalmazná egy Koszovóügyi minisztérium létrehozását az új kormányban. Vagyis az állítás nem igaz. Még mindig nem fejeződtek be a koalíciós tárgyalások a demokratikus tömb pártjai között, noha már két hét telt el a vála sztások óta. Mikorra várható a megállapodás? A tervek szerint egy hét múlva megtartják az új parlament alakuló ülését, és addigra minden bizonnyal megszületik a megegyezés a kormányról is. Ám addig sok mindent kell még tisztázni, a minisztériumoktól kezdv e egészen addig, hogy miként osztjuk el funkciókat a szerb törvényhozásban és az államközösségi parlamentben. A G17 Plus kezdetben azzal az igénnyel lépett fel, hogy Miroljub Labus legyen a kormányelnök. Három funkcióhoz ragaszkodunk. Nevezetesen ahhoz, hogy Labus legyen a kormányelnök, Mladjan Dinkic a pénz ügyminiszter és Radovan Jelasic a jegybankelnök. Úgy gondoljuk, hogy mindhárman mutattak már fel eredményeket. A három poszt a gazdaságirányítás szempontjából a legjelentősebb. Belemennee pártjuk a Vojislav Kostunica által szorgalmazott nagykoalícióba a z ultranacionalista szerb radikálisokkal és Milosevic szocialistáival, vagyis az úgynevezett koncentrált kormány megalakításába?
