Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-31
hanem talán mert kimerültek az emberek. Hasonlóan az ország polgáraihoz, engem is váratlanul értek a gazdaság helyzetéről szóló hírek, a sorozat os politikai botrányok. Szomorú, hogy a nemzetközi politika középpontjában megint a háború áll, hogy folyamatosan terrorcselekményekről hallunk a hírekben. De voltak kedvező, felemelő momentumai is az évnek. Például az EUtagságunkról szóló népszavazás, a csatlakozási dokumentum aláírása Athénban. Büszkeséggel és jó érzéssel tölthetett el bennünket, hogy az elmúlt tizenhárom évben elvégzett, mondhatom, igen kemény és a társadalomtól sok lemondást követelő munka végén aláírhattuk a szerződést. Magyarország a felkészülés és a tárgyalások során mindvégig az élen járt, és az egyik legfelkészültebb országnak tartották. Ezt bizonyítja az is, hogy az európai parlamenti szavazáskor, amikor a tagjelöltek felvételéről határoztak a képviselők, az egyik legtöbb szavazat ot mi kaptuk. Sportéletünkben is születtek remek eredmények ebben az évben, például vízilabdázóink világbajnoki győzelme, vagy kajakkenu válogatottunk minden idők legsikeresebb világbajnoki szereplése. Sőt, én a női kézilabdaválogatott vbezüstérmét is n agy sikernek tartom. Együtt ünnepelhettük az angliai 6:3as győzelem ötvenedik évét is. A parlamenti nyitány előtt ismét felhívta a politikai pártok figyelmét arra, hogy a személyes és olykor durva támadások helyett a közjóval, az ország jövőjével fogla lkozzanak. A felhívást mindenki üdvözölte, de semmi sem változott. Láte biztató jeleket? A baj az, hogy a pártpolitika eseményei eluralják a közgondolkozást. A politikai élet természetes része, hogy megjelennek az erőfeszítések a másik oldal ellenőrzés ére. De nem mindegy, hogy ez politikai megsemmisítést céloze, vagy valóban a tiszta közélet megteremtésére irányul. Nem szerencsés, ha a botrányokról szóló viták a politikai élet meghatározói. De az sem jó, ha a botrányok föltárását a közéleti nyugalom me gteremtésének szempontjára hivatkozva akarják gátolni. Olyan helyzetet kellene teremteni, amelyben az embereknek nincs okuk azt gondolni, hogy politikai érdekek befolyásolnak egyes vizsgálatokat. Sokan úgy vélik, a magyar demokrácia is veszélybe került a független intézmények vezetői elleni támadások miatt. Ön fogadta Polt Pétert, Szász Károlyt, Lomnici Zoltánt, Járai Zsigmondot, és a hivatalba lépő Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke is önt kereste fel elsőként. Mit kért tőlük, illetve mit ígért ne kik? A találkozókat nem én kezdeményeztem, és nem is a napi politikát érintő kérdésekről tárgyaltunk. A legfőbb ügyész az új igazságszolgáltatási fórumrendszer működésének tapasztalatait ismertette, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a szervezet megalakulása óta eltelt időszak munkájáról, eredményeiről és gondjairól tájékoztatott. Az Alkotmánybíróság elnökét kinevezése után bemutatkozó látogatáson fogadtam, ő az elnöki átadásátvétel lebonyolításáról tájékoztatott. A Legfelsőbb Bíróság e lnökével pedig nem a hivataláról tárgyaltunk, vele a Koronatanács ülésén találkoztam. A Nemzeti Bank elnöke országunk gazdasági helyzetéről, a forint értékéről, ezeknek az emberekre tett hatásáról tájékoztatott. Nem lát aggodalomra okot? Nem szeretné m megkerülni a kérdését, hiszen tény, hogy az utóbbi időben a közbeszéd meghatározó témájává vált néhány fontos állami intézmény függetlenségének, illetve tevékenységének kérdése, megítélése. A köztársasági elnöknek kötelessége figyelemmel kísérni az ilyen jellegű vitákat, ezeket a folyamatokat, hiszen egyik kiemelt feladata, hogy őrködjék az államszervezet demokratikus működése felett. Bár a demokrácia annál erősebb, alkotmányosan annál körülhatároltabb, a nemzetközi kapcsolatok védelme által is szilárdabb , mint hogy ilyesmi
