Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-31
ténylegesen veszélyeztetné a független szervezetek működését, de ettől nem lesz kisebb a jelentősége annak, ha normarendszere nem érvényesül maradéktalanul. Ez a probléma a PSZÁFról szóló törvény módosításával is, ezért is kértem az Al kotmánybíróság állásfoglalását. Az Alkotmánybíróság önnek adott igazat, amikor nehezményezte, hogy az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött kórháztörvényt újratárgyalás nélkül még aznap elfogadta a parlament. Elégtétel volt? Mit jelent ez a döntés a magyar alkotmányosság szempontjából? Ez nem személyes kérdés, nem rólam szól a történet, hanem az államfői szerepkörről, annak határairól, a törvényalkotási folyamat alkotmányos rendjéről. A köztársasági elnök felelőssége, hogy őrködjön az államszerv ezet demokratikus működése felett. A jogi keretek adva vannak a demokratikus jogállam működéséhez, de vannak elemek, amelyek - a jelek szerint - tisztázásra szorulnak. Ilyen ügyben kértem az Alkotmánybíróság véleményét a kórháztörvény újratárgyalásával kap csolatban. A politikai élet feladatai között kimondatlanul jelen van az is, hogy a demokráciát és az alkotmányosságot napi gyakorlattá, eleven valósággá tegye. Minden olyan lépés, amely ezzel szemben hat, ellentétes folyamatokat indíthat el, ez korlátozó p recedenst teremt, s szükségszerűen ki kell hogy váltsa a köztársasági elnök alkotmányos kötelezettségét jelentő lépéseit. Az államfőnek hatásköre közvetlen cselekvésre kevés van, ezért például az Alkotmánybíróságot kell igénybe vennie bizonyos kérdésekben való, jogkövetkezményekkel járó beavatkozásra. Az említett alkotmánybírósági döntés fontos ügyet tisztázott, s bízom abban, hogy iránymutatásul szolgál a jövőben, és az Országgyűlés ennek megfelelően alkotmányosan cselekszik. Kuncze Gábor, a Szabad Demo kraták Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, hogy ön személyében testesíti meg a nemzeti egységet, és képes a politikai pártok számára irányt mutatni, hogyan érdemes fellépni a gyűlöletbeszéd ellen. Mi az ön iránymutatása? Közvetlen iránymutatást az egy es törvényekkel kapcsolatban én nem adhatok. Az államfő lehetősége az, hogy alkotmányos aggályait kifejezésre juttassa, ha vannak ilyenek. Ez történt a gyűlöletbeszéd elleni törvénnyel is, amelyről szintén alkotmánybírósági állásfoglalást kértem, mert úgy látom, alkotmányellenesen korlátozná a szólásszabadságot. Más formában azonban, például a 2001. áprilisi holokausztemléknapon mondott parlamenti beszédemben, a budapesti gettó felszabadítását ünneplő rendezvényen felolvasott levelemben vagy a 2002es brüs szeli beszédemben is világossá tettem véleményemet a gyűlöletbeszédről mint jelenségről, a kirekesztésről. A vajdasági magyarok kitörő örömmel fogadták nyilatkozatát, amely szerint neves jogászok segítségével arra a megállapításra jutott, hogy a jog sze mpontjából nincs kizárva az állampolgárság kérelemre történő megadása. Javasolta a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Milyen döntést remélhetnek a határon túli magyarok? Az esélyek konkrét megvalósulási formáiról nehéz ma nyilatkozni. Azt gondolom azonban, hogy elsődlegesen azt kell elősegíteni, hogy a magyarság boldoguljon a szülőföldjén. Ebből a szempontból a kettős állampolgárság olyan eszköz, amelyet egy intézkedési rendszer egészén belül kell értelmezni. Hangsúlyozom: nem ez a döntő. Sokkal nag yobb baj, hogy ma még a koncepció is hiányzik, amely a kérdéskört a maga teljességében próbálná áttekinteni, a megoldás felé mozdítani. A mai viták - határokon innen és túl - részkérdésekről folynak, s úgy tűnik, hogy inkább távolodnak a komplexitástól, mi nt közelítenek felé.
