Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-12
10 szólva Kovács László kifejtette: az elképzelést egyelőre ugyanannyian támogatják, mint ahányan ellenzik, de ha kialakul az egyetértés, „készek vagyunk melléállni”. vissza Bizonytalanság az EUcsúcs előtt Magyar Hírlap 2003. december 12. Szerző: Rockenbauer Nóra Megvétózhatja Lengyelország az uniós alkotmány tervezetét a hét végi csúcstalálkozón, mivel tegnapi berlini találkozójukon sem sikerült kompromisszumot találniuk a németeknek és a lengyeleknek arról, hogy kinek mekkora beleszólása legyen az uniós döntéshozatalba. A ma kezdődő, kétnaposra tervezett csúcstalálkozó előtt, csakúgy, mint a 2000es nizzai csúcs előtt, arra figy elmeztették a delegáltakat, hozzanak magukkal elegendő alsónemût, mert ki tudja, mikor mehetnek haza. Mert nem elég, hogy azt sem tudni, sikerüle egyáltalán megegyezni az állam- és kormányfőknek az alkotmányról, de a csúcs más témáiban is várható vita. A hét végén ugyanis kétféle minőségükben is találkoznak az EU legfőbb vezetői. Ma délelőtt még mint az Európai Tanács tagjai kezdik meg a munkát - ezen a jövőre csatlakozó országok képviselői még csak megfigyelőként vesznek részt , és olyan témák szerepeln ek a napirenden, mint az európai gazdaság fellendítését segíteni hivatott közlekedési és hírközlési nagyberuházások, a bel- és igazságügyi együttmûködés újabb formái, külpolitikai kérdések, és végül a legrázósabb, a közös biztonságpolitikai stratégia elfog adása. És persze a bővítés. Bár tíz ország, köztük Magyarország már szinte szeretne megfeledkezni erről, hiszen májusban végre teljes jogú tagok lesznek, akad még bőven megoldásra váró ügy. Először is az Európai Tanács elfogadandó záródokumentuma felhívja a figyelmüket, hogy tegyenek meg mindent felkészülésük gyors befejezésére, mert az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel biztosítani fogja az egységes piac zavartalan mûködését. Azaz, bár ez a dokumentum szövegében nem jelenik meg, akár védőzáradé kot is alkalmazhat ellenük. Időpontot akarnak adni Románia és Bulgária csatlakozására is, egyelőre úgy tûnik, 2004 végéig lezárhatják a tárgyalásokat, és 2005ben aláírhatják a szerződést, 2007. január 1jén pedig beléphetnek a szervezetbe, ha végrehajtják vállalásaikat. Könnyen lehet, hogy Horvátország kijátszotta magát ebből a bővítési körből, mivel többeknek nem tetszik, hogy nem mûködik együtt a hágai Nemzetközi Bírósággal. Azt pedig végképp nem nézik jó szemmel, hogy a legutóbbi választásokon a naciona listák kapták a legtöbb voksot. Így az ő felvételi kérelmüket továbbra is a nyugatbalkáni témák között tárgyalják. A biztonságpolitikai stratégiára azért van szükség, mert egyrészt az iraki konfliktus kapcsán kiderült, hogy egységes alapelvek nélkül kato nai kérdésekben megromolhat a viszony a tagállamok között, másrészt orvosolni kell azt a problémát is, hogy az uniónak már öt, katonailag semleges tagja lesz. Ugyanakkor a Javier Solana külpolitikai főmegbízott gyártotta stratégia szerint Európa 25 év múlv a már külső forrásokra lesz utalva mind az édesvíz, mind az energia, mind a nyersanyagok terén, így még fontosabb, hogy a világ mindenhol biztonságosabbá váljon, és ebben az EU is meghatározó szerepet játsszon. Az alkotmány egyébként szintén foglalkozik a szorosabb katonai együttmûködéssel, és így mindkét dokumentumnak el kell nyernie a semleges, valamint az amerikai katonai kapcsolatokat abszolút prioritásként kezelő országok jóváhagyását is. Azután a csúcs átalakul kormányközi konferenciává, melyen már a jövőre csatlakozó országok vezetői is teljes joggal vesznek részt, és megpróbálnak kompromisszumra jutni az alkotmányról. Egyelőre úgy tûnik, nem lesz megállapodás. A spanyolok és a lengyelek ugyanis kötik az ebet a karóhoz, és tegnap újra kijelentették: megvétózzák az alaptörvényt, ha az csökkenti a számukra a nizzai szerződésben szavatolt szavazati jogokat. Az unió elnöki feladatait ellátó olaszok visszautasították, hogy írásban kompromisszumos javaslatokkal álljanak elő, igaz, Silvio Berlusconi egy sajt ótájékoztatón sejtelmesen megjegyezte: van a tarsolyában megoldás, de azt majd csak tromfként, az utolsó pillanatban húzza elő. Később magyarázatul hozzátette: több elképzelése is van, de csak a teljes plénum előtt akarja megtárgyalni azokat, mivel lehet, hogy a lengyeleknek és a németeknek például megfelelnek, de más országoknak kifogása lehet ellenük. A lengyel elnök tegnap mindenesetre Berlinbe utazott egy utolsó kétoldalú találkozóra a szavazati arányok átalakításához legjobban ragaszkodó Gerhard Schrö der kancellárhoz. Elemzők szerint a németek több regionális támogatást, parlamenti helyet, vagy akár biztosi helyet is ígérhettek Varsónak. Igaz, közben a
