Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-12
11 Bundestagban a német külügyminiszter arról beszélt, hogy ők inkább elhalasztják az alkotmány elfogadá sát, mint hogy számukra kedvezőtlen változat szülessen. Egyúttal Joschka Fischer külügyminiszter a felzárkózási támogatások megkurtításával és azzal fenyegette Varsót és Madridot, hogy az alkotmány hiányában az integrációt támogató országok szorosabb együt tmûködésre léphetnek, és kialakulhat egy kétsebességes Európa, melyben a renitensek a lemaradók közé kerülhetnek. Végül ennek a német üzenetnek megfelelően nem is született egyezség. Pedig gyakorlatilag minden ezen a kérdésen áll vagy bukik, mert a többi vitás témában már körvonalazódik valamiféle egyezség, amelyeket ma reggel, a csúcs megnyitója előtti reggelijén véglegesíthet a francia elnök, valamint a brit és a német kormányfő. vissza Pomogáts az autonómiáról Népszava 2003. december 12. Minél hitelesebben és teljesebben megy végbe Románia európai uniós integrációja, annál jobban kiteljesednek az erdélyi magyar autonómia lehetőségei - írja Pomogáts Béla az Erdélyi Riportban. A nagyváradi politik ai hetilap hasábjain az Illyés Közalapítvány elnöke írásában emlékeztet: az autonómia ügye az 19891990es romániai rendszerváltozást követően nyomban napirendre került. Bukarest azonban akkor következetesen elzárkózott a kisebbségi autonómia eszméje elől. Az országban tulajdonképpen máig fennmaradt az az államnemzetinemzetállami ideológia, amelyet a hatályos román alkotmány is rögzít. vissza Európa alkotmánya a brüsszeli csúcs tétje Népszava 2003. decmber 12. Szerző: Kepecs Ferenc A legvitatottabb téma: milyenek legyenek a szavazati arányok az EU legfőbb döntéshozó szerveiben Bármi megtörténhet az Európai Unió állam és kormányfőinek ma kezdődő kétnapos konferenciáján: lehet, hogy könnyen megsza vazzák a közösség új alkotmányát, de az is elképzelhető, hogy a brüsszeli tanácskozás világraszóló kudarccal végződik, s ez nem csak az alkotmány elfogadását, de az Unió jövőjét is veszélyezteti. Előfordulhat azonban az is, hogy az alaptörvény szentesítésé t egyszerűen elhalasztják. Az Európai Unió alkotmányának megszületése a tétje a ma kezdődő brüsszeli csúcstalálkozónak. De vajon miért kell az Uniónak az alkotmány? Részben azért, mert az alapítása óta eltelt négy és fél évtizedben maga is hatalmas utat tett meg: laza szabadkereskedelmi övezetből politikai szövetséggé vált. Tagjainak száma a kezdeti 7ről jövő május elsején 25re, 2007ben pedig várhatóan 27re nő. De míg a hét alapító megközelítőleg azonos fejlettséget és politikai kultúrát képviselt, a 27 tagú szervezet már igencsak heterogén lesz. Ezért is kell egy olyan szabályrendszer, amely rögzíti a közös irányelveket. De szükséges az alkotmány azért is, mert a nagyobb szövetségben nagyobb szükség lesz az illetékességi körök világos elhatárolására, az egyes hatalmi szervek feladatainak elkülönítésére. Továbbá: ha meg akarják győzni az európai népeket arról, hogy Brüsszel nem bürokratikus vízfej, no meg hogy a demokrácia és az egységesülés összeegyeztethető fogalmak, akkor ugyancsak szükség van új sza bályozásra. Az alkotmány megalkotására ösztönözte az európai politikusokat a világhelyzet átalakulása is. Míg a szovjet fenyegetés korszakában a közösség tagállamai csendben és hálásan meghúzódtak az amerikai védőernyő alatt, manapság - a "keleti veszedel em" eltűnése óta - már egyre hangosabban követelnek maguknak önálló szerepet a világban. Erre azonban - ahogyan az a Balkán és Irak kapcsán is kiderült - csak akkor van esélyük, ha nem laza vitaklubként viselkednek, hanem nemzeti különérdekeiket háttérbe s zorítva egységesen lépnek fel a nemzetközi porondon. Róma korábban minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy alkotmányt ez év végéig, még az olasz elnökség idején elfogadják. Silvio Berlusconi miniszterelnök becsvágya ugyanis az volt, hogy azt - cs akúgy, mint a közösség 1957es alapító okmányát Rómában fogadják el. Újabban azonban már nem ragaszkodik
