Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-10
7 élnek, hogy begyűjtik a c édulákat, majd 150 hrivnya (6 ezer forint) körüli összegért eladják a feketepiacon. (Az átlagnyugdíj 120150 hrivnya körül van.) Február a legkorábbi időpont, amikorra legálisan sorszámot lehet kapni a hivatalnál. Ha elérkezett a sorszámon megjelölt nap, be lehet adni a vízumkérő lapot, és ezután öt napon belül valóban elkészül a beutazási engedély. Ekkor kell a délután jelentős részét a konzuli iroda udvarán tölteni, amíg az ügyintéző felolvassa a neveket, és a tömegből egyenként jelentkeznek az emberek a z útlevelükért. – Naponta 4500 vízumot adunk ki. Ennek kétháromszorosára lenne igény – mondta Kállay László István konzul. A hat ügyintéző eddig mintegy 13 ezer vízumot állított ki november 1je óta. Sürgősségi esetben soron kívül átveszik és utána 14 nap alatt elbírálják a kérelmeket. Persze a „sürgősség” tág fogalom, alkalmat ad a visszaélésre. Csoportok is beadhatják soron kívül a kérelmeket. A vízumnepperek elleni védekezésként csak akkreditált utazási irodák és olyan egyházi, önkormányzati szerveze tek, magyarországi üzleti kapcsolatokkal rendelkező cégek jogosultak erre, amelyek igazolást hoznak az anyaországi partnerektől. Az üzérkedés miatt felmerült: minden sorszámra rá kellene írni a kérelmező útlevélszámát. – Dolgozunk egy olyan rendszeren, am ellyel azonosítani lehetne a sorszám tulajdonosát. Ám egyelőre nem tudjuk egy bizonyos útlevélhez kötni a sorszámot – mondta a konzul. Szerinte az üzletelés megfékezése az ukrán rendőrség feladata lenne. A leghosszabb érvényességű vízum öt évre szól. Káll ay László István szerint ilyet azonban csak minden századik esetben kérnek. Ennek oka az, hogy minden magyarországi út alkalmával négy pecsét kerül az útlevélbe, így az öt évnél hamarabb betelik. Gyakorlatilag mindenki egy évre szóló vízumot kap Beregszás zon. Ezzel egy évig, félévenként kilencvenkilencven napig lehet Magyarországon tartózkodni, korlátlan számú belépéssel. Az udvaron állók közül többen azt mondják, hogy dolgozni járnak át, de a tartós munka lehetetlen, ha csak kétszer kilencven napot tölth etnek Magyarországon egy évben. Az egyéves vízum önmagában természetesen nem jogosít munkavállalásra, a nyilatkozók valószínűleg illegálisan dolgoznak. Mindenesetre a beregszászi kérelmezők jelentős részének alighanem új megélhetést kell keresnie a vízumkényszer miatt. vissza Terv az álkisebbségiek kiszűrésére Népszabadság • 2003. december 10. • Szerző: Czene Gábor A kormányzat tervei szerint csak az szavazhatna a kisebbségi választásokon, aki előbb névjegyzékbe veteti magát. Minden jel arra utal, hogy a kormány még az idén benyújtja a parlamentnek a kisebbségeket érintő jo gszabályi előterjesztéseket. A kabinet erről december közepén, az év utolsó ülésén dönt – nyilatkozta lapunknak Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Az elképzelések szerint módosulna a kisebbségi törvény, a kisebbségi önkormányzat ok megválasztásáról pedig külön törvény rendelkezne. A legnagyobb vitát a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésének szándéka váltotta ki. A kormányzati koncepció értelmében jelöltként és szavazóként is csak azok vehetnének részt a kisebbségi önkormányz ati választásokon, akik regisztráltatták magukat, tehát felvételüket kérték a névjegyzékbe. A cigányság képviselőinek véleménye megoszlik arról, az önkéntes regisztráció révén megakadályozhatóe, hogy anyagi vagy politikai megfontolásokból „álkisebbségiek” szerezzenek tisztségeket a kisebbségi testületekben. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozg alom vezetője elutasítja a névjegyzéket, az Országos Cigány Önkormányzat viszont támogatja a javaslatot. A németek és a nagyobb lélekszámú nemzetiségek általában a támogatók közé tartoznak – mondta Heizer Antal – , a legtöbb ellenvetés a kisebb
