Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-10
8 közösségektő l érkezik. Hozzátette: a rendszeres egyeztetések eredményeként folyamatosan finomodik a koncepció, így remélhetőleg olyan indítvány kerül a kormány elé, amely az összes kisebbség érdekét figyelembe veszi. Az elfogadásra váró javaslat szerint az országos k isebbségi önkormányzatok összeállítanák azoknak a településeknek a listáját, ahol az adott kisebbséghez tartozó közösség található. Ha valaki úgy érzi, hogy egy település érdemtelenül került a listára – vagy éppen ellenkezőleg: nem került fel, pedig ott le nne a helye – , panasszal élhet. A beadványokról bíróság dönt. Második lépésként az országos önkormányzatok központi névjegyzéki bizottságot alakítanak, amely gondoskodik arról, hogy minden érintett városban, községben és faluban létrejöjjenek a helyi névje gyzéki bizottságok. A magukat kisebbséginek valló állampolgárok ezektől a helyi bizottságoktól kérhetik felvételüket a kisebbségi névjegyzékbe. Ehhez nyilatkozatot kell kitölteniük. A törvényben meghatározás szerepel majd arról, ki tekinthető kisebbséginek . (A jogi szabályozás szempontjából döntő jelentőségű definíció tartalmáról még folyik az egyeztetés.) Ha a helyi kisebbségi bizottság úgy ítéli meg, hogy az illető nem felel meg a kritériumoknak, elutasítja a kérelmet. Az elutasítással szemben két jogorvo slati fórumon – először az országos önkormányzatnál, másodfokon a bíróságon – lehet kifogással élni. A kisebbségi választásokat ugyanúgy az önkormányzati választásokkal egy időben rendeznék, ahogyan eddig, de a kisebbségek számára külön szavazóköröket tar tanának fenn. További lényeges változás lenne, hogy a helyi, a fővárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok mellett megyei testületek is alakulnának. Heizer Antal elmondta: ha a parlament jóváhagyja a mostani tervezetet, megszűnik az elektori rendszer , és az arra jogosultak az országos önkormányzatokat is közvetlenül választják meg. vissza Roma vagyok, nem kartotékadat Népszabadság • 2003. december 10. Szerző: Horvát Aladár Nem értek egyet a kisebbségi választási névjegy zék bevezetésével. A kisebbségi önkormányzati rendszer a nemzetiségek kulturális önazonosságának és autonómiájának fejlesztésére s a közösségek érdekképviseletére létrehozott intézményrendszer. Az egyéni etnikai identitás viszont a magánszférába tartozó védett információ. A származás regisztrálása helytelen, szükségtelen, konfliktusokat gerjeszt, s még a kisebbségi önazonosság demonstrálására sem alkalmas. Azok regisztráltatnák magukat, akik úgy gondolják, ez biztosíthatja számukra a garantált állami tám ogatást; vagy akik nacionalista öndefinícióval el akarják különíteni magukat és a roma problémavilágot a magyar politikai nemzettől; vagy akik a regisztrációt ellenőrző nyomásgyakorlók iránti elkötelezettségüket szeretnék kifejezni. A regisztráció elutasí tásának okai ugyanilyen sokfélék, és közjogilag a legkevésbé sem megfoghatók. Ezért ez a regisztrációs megoldás sokkal nagyobb veszélyekkel jár, mint a jelenlegi törvény megtapasztalt visszásságai. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a regisztráció milyen fájdalmas történelmi emlékeket ébreszt (népirtás, kitelepítés). A magyarországi romák túlnyomórészt kettős identitásúak. A regisztráció választásra kényszeríti őket, s egy autonóm lelki tényt kényszerűen közjogi viszonnyá alakít át. A regisztráció bevezetése látszólag a szabad identitásválasztásnak mint személyiségi j ognak a kiterjesztése, valójában azonban annak korlátozása, ezért alkotmányossági aggályokat vet fel. Vajon milyen származásúnak, identitásúnak regisztráltatná magát Zrínyi Miklós, Dankó Pista vagy Cziffra György? Nincs olyan hatóság, amely bármilyen param éter szerint felülbírálhatná az egyén szabad identitásválasztását. Így a regisztráció semmiképp sem tudná megszüntetni a jelenlegi rendszer anomáliáit. Ezzel szemben lehetővé válna a választások manipulálása a regisztráción keresztül is.
