Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-11
7 A politikus kije lentette: a határon túli magyarok esetében a szülőföldön való megmaradás a legfontosabb, itt kell megoldást találniuk problémáikra, hiszen a nemzeti integráció nem feltétlenül a javukat szolgálja. A megoldást az autonómia kivívása képezheti, ami azt jelent i, hogy magunk döntünk saját sorsunkról. A Vajdaságban már megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek vannak bizonyos jogkörei, s Erdélyben is üdvözli a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrejöttét. Az autonómiával kapcsolatos jogszabályok azonban nincsenek előrehaladott állapotban, és még a magyar közösségen belül is vita övezi, a politikus viszont bízik abban, hogy a két fél képes lesz megegyezni. Németh Zsolt szerint nincs veszélyesebb, mint hogy a felek megszüntessék egymással az elemi együttműködést, és szétszakítsák az erdélyi magyar közösséget. Szerinte megfelelő munkamegosztást kell kialakítaniuk, hiszen együtt messzebbre lehet jutni. Azzal kapcsolatban, ahogyan a román kormány az SZNThez viszonyul, Németh Zsolt a Szabadság kérdésére elmondta: — En gem mindenképpen meglepett, egyrészt azért mert a román hatalomnak a magatartása az alapvető gyülekezési — , egyesülési- és véleménynyilvánítási szabadságot. Az, hogy egy összehangolt rendőrakció keretében szórólapokat, plakátokat elkobozzanak, a Ceausescuidőszakot idézi föl bennem. Politikai nézetkülönbség ide vagy oda, mindenkitől, így az RMDSZtől is elvárható, hogy egyértelműen kinyilvánítsa az ilyen jelenségekkel szembeni fölháborodását. Amíg Romániában ilyen jelenségek tarkítják a politikai közélete t, nagyon komoly kétségek fűződnek ahhoz, hogy a politikai demokrácia előfeltételei adottak lennének. Addig az Európai Unióhoz történő csatlakozás komoly akadályokba ütközik, annak ellenére, hogy Magyarország támogatja Románia euroatlanti integrációját. Az RMDSZ és az SZNT közötti esetleges együttműködéssel kapcsolatosan Németh Zsolt kijelentette: — Biztos vagyok benne, hogy előbbutóbb kialakulnak az együttműködés feltételei, hiszen az RMDSZ is megalakulása óta fontosnak tartja az autonómiát, megalakulás ával az SZNT is ezeket a célokat tartja szem előtt. Márpedig, ha azonosak a célok, akkor csak idő kérdése, hogy az együttműködés feltételei is kialakuljanak. Most azt tartom a legfontosabbnak, hogy a magyarok egyezségre tudjanak jutni ebben a kérdésben. Ha ilyen súlyú kérdésekben egyetértés van a magyarok között, beleértve az anyaországot is, akkor előbbutóbb esély kínálkozik arra, hogy Románia is belássa: az autonómia nem ellene irányul, hanem olyan lehetőséget hordoz számára is, amely végső soron a társa dalmi stabilitás erősödését eredményezheti — mondotta Németh Zsolt. (Szabadság) vissza A Fidesz külön szabályozná az EPszavazást Magyar Hírlap 2003. november 11. Szerző: Németh Era Az európai parlamenti választások s zabályozásának legvitatottabb részét, a külképviseleteken történő választásmódját a Fidesz külön, kétharmados törvényben szabályozná. Áder János frakcióvezető szerint így gond nélkül megalkothatnák a négypárti egyetértés hiányában egyszer már megbukott jog szabályt, majd tovább egyeztethetnének a vitatott kérdésekről. A vita lényege, hogyan válasszák ki a külképviseleti szavazatszámláló bizottságok tagjait. Az ellenzéki politikus a szocialisták rágalomhadjárata részének nevezte, és cáfolta, hogy a Fidesz ja vasolta volna a külképviseletekre pártdelegáltak utaztatását költségvetési pénzen. Sokféle megoldást el tudnak fogadni, de az alkotmányos garanciák betartásához a külképviseleteken is ragaszkodnak - hangzott el. Vagyis nem szeretnék, ha a kormányzat közvet ve vagy közvetlenül befolyásolhatná a szavazás eredményét. A megoldás érdekében Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője mára négypárti egyeztetésre hívta a vitázókat. A legújabb ellenzéki ötletet aggályosnak nevezte, mert az alkotmány szerint a külképviseleteken mindenképpen szavazást kell tartani. Ellenkez ő esetben az egész választás eredményét később meg lehet kérdőjelezni. Előfordulhat az is, hogy mégsem sikerül megegyezniük, akkor pedig az alkotmányt kell módosítani. Kérdésünkre Avarkeszi Dezső (MSZP), a tárgyalódelegáció tagja a legvalószínűbb kompromis szumnak azt tartotta, hogy a külföldi szavazatszámláló bizottságok tagjait sorsolással válasszák ki, a parlament pedig feles többséggel szavaz róluk. Pártdelegáltak pártpénzen utaznának a külképviseletekre.
