Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-11
8 Áder János egyébként azt állította, hogy ők ezt a változatot is javasolták, ám azt az MSZP nem fogadta el. Lendvai Ildikó szerint szó sincs erről, ők ezt azonnal el tudják fogadni. A kormány minden olyan alkotmányos megoldást támogat, amelyet a négypárti tárgyaláson elfogadnak - mondta lapunknak Lampert h Mónika belügyminiszter. vissza December végén választhat Szerbia Népszava 2003. november 11. A szerb parlament várhatóan szerdán dönt az új parlamenti választások kiírásáról. A voksolásra mind en bizonnyal december 28án kerül majd sor. A Zoran Zsivkovics vezette szerb kabinet sorsa vasárnap pecsételődött meg végérvényesen, amikor a szociáldemokraták is megvonták támogatásukat a kormánytól. (Igaz, a lépésnek nem volt túlságosan nagy jelentősége, mert a kormány már korábban elvesztette többségét a törvényhozásban.) A szerb alkotmány értelmében a választások kiírását követően legkevesebb 45, legfeljebb 90 napon kell megtartani a voksolást. A szerb lakosság többsége egyetért az idő előtti parlamenti választások megrendezésév el - derült ki a Faktor Plus intézet tegnap nyilvánosságra hozott felméréséből. A megkérdezettek hatvan százaléka vélekedik így. Az 1500 megkérdezett csekély hányada látja úgy, hogy felesleges kiírni új választásokat, mert a kormány "kiválóan dolgozik". A felmérés alapján a lakosság mintegy fele szerint elengedhetetlen az új választási törvény elfogadása, mert a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem lehet rendben lebonyolítani a voksolást. Megosztott a szerb közvélemény abban, szükség vane külföldi megfigyelőkre. A többség szerint igen, a megkérdezettek harmada azonban nem látja értelmét a nemzetközi "felügyelők" jelenlétének. Könnyen elképzelhető, hogy a választáson történelmien alacsony lesz a részvétel. A felmérés ugyanis arról tanúskodik, hogy a megkérdezettek hetven százalékát nem érdekli a voksolás kimenetele. A szokatlanul magas arány fő oka, hogy a lakosság túlnyomó többsége elégedetlen a pártokkal és jelöltjeikkel, valamint az ország gazdasági helyzetével. A legutóbb, mintegy három héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott pártreferenciák szerint a legnépszerűbb szerbiai tömörülés az eddigi kormánypárt, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) 18 százalékkal. Második helyen áll a Vojiszlav Kostunica fémjelezte, nacionalista színezetű Szerbiai Demo krata Párt (DSS) 17 százalékkal. A párt az elmúlt években számos alkalommal szavazott együtt a szerb szocialistákkal vagy az ultranacionalista radikálisokkal. Harmadik lehet a DOSból néhány hónappal ezelőtt kivált gazdasági tömörülés, a G17 Plusz. A párt különös utat járt be. Egykor a DOS egyik legfontosabb ereje volt, az utóbbi hónapokban azonban kígyótbékát kiabált Zoran Zsivkovics kormányára, s a DSSszel kötött szövetséget. A Szerb Radikális Párt 8, a szerb szocialisták pedig négy százalékot szerezhet nek. vissza Kiemelt uniós projekt lehet a BudapestLjublana vasútvonal Népszava 2003. november 11. Szerző: Halmai Katalin Az Európai Bizottság ma dönt azokról a transzeurópai közlekedési nagyberuházásokról, amelyek az eddigieknél nagyvonalúbb közösségi támogatást élvezve, már a következő három évben elkezdődhetnek. Értesül ésünk szerint a mintegy tizenhárom, kiemelt projekt között van a szlovén fővárost, Ljubljanát Budapesttel összekötő vasúthálózat kiépítése is. Az uniós "kormány” javaslatát a tervek szerint az állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozójukon véglegesítik . A bizottsági elképzelés szerint a beruházások egyharmadát a közösségi, felét a nemzeti büdzsékből fedeznék, a maradékot a magántőke állná. Eddig a költségek tíz százaléka érkezhetett az EU költségvetéséből. Valamennyi fejlesztési terv határokon átnyúló, legalább két tagországot érintő projekt. A listán szerepel egyebek között a belgiumi Lieget Kölnnel összekötő vasútvonal, a Dánia és Németország közötti híd vagy a balti államokban kiépítendő autópályák terve.
