Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-11
6 A szocialisták szerint nem érdemes kettéválasztani a törvényt. Juhász Gábor frakcióvezetőhelye ttes arra is emlékeztetett: az Országos Választási Bizottság tagjait is egyszerű többséggel választják meg, nem pedig kétharmaddal. A mai négypárti egyeztetésen elhangzó új kormányjavaslat felveti, hogy állami pénzen utazhassanak ki a pártdelegáltak a kü lképviseletekre, a választás tisztaságának ellenőrzésére – a kormányszóvivői iroda legalábbis tegnapi megkeresésünkre lapzártánkig nem cáfolta ezt az értesülésünket. Ez mintegy negyedmilliárd forintos pluszköltséget jelentene. Szocialista forrás lapunknak elmondta: az ellenzék nyilvánvalóan azért szorgalmazza, hogy külföldön élő magyarok is választási bizottsági tagok legyenek, mert a közvélekedés szerint a „kivándorolt magyar konzervatív”. (Sz. L. L.) vissza Németh Zsolt: A m egoldás az autonómia kivívása [ 20031111 ] Magyarország és az erdélyi magyar közösség kapcsolatáról tartott előadást szombaton Zilahon Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fideszes politikus leszögezte: a magyar nemzet politikának három fontos vonatkozása van, az anyaország és a leszakadt nemzetrészek közötti kapcsolat, a határon túli közösségi szerveződés és az ennek létét befolyásoló nemzetközi kapcsolatok. Németh Zsolt a határokon átívelő nemzetpolitika kapcsán elmon dta: az 1920as évektől sokan dolgoztak azon, hogy különféle szakadékokat képezzenek a magyar nemzetrészek között. Amikor 1990ben ez a törekvés véget ért, elkezdődött az újraszerveződés folyamata, amelynek egyik jelképes kezdete Antall József néhai minisz terelnök azon kijelentése volt, hogy 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Bár azóta nagy előrelépés történt ezen a téren, még mindig sok akadály áll az egységesülés útjába, mondta Németh Zsolt. A politikus kifejtette: a státustörvény, a polgári kormány leglátványosabb intézkedése révén megpróbálták az egységesülés jogi hátterét biztosítani. Ezzel kapcsolatban nagy ellenkezést tapasztaltak mind a románok, mind a szlovákok részéről, a vita azonban hasznosnak bizonyult mindkét fél számára, hiszen Eu rópaszinten is elfogadták az elvet, hogy az anyaországnak szerepe van a határon túli nemzetközösségek megmaradásában. A státustörvény fogadtatásáról szólva a politikus elmondta: a hét szomszédos állam körében a státustörvény kisebb ellenállást váltott ki , mint azt gondolták. Németh Zsolt rámutatott: Romániával már a 2001 decemberében aláírt Orbán – Nãstase megállapodás révén megszületett a kompromisszum. Hozzátette: sajnálatos, hogy a kormányváltás után kiújult a vita, ezért nem a román fél volt a leginkább hibás, a nagyobb felelősség az MSZPkormányt terheli. A politikus kijelentette: a "felemelt kéz" diplomáciával nem lehet eredményt elérni, helyette a "felemelt fej" diplomáciát kellene alkalmazni, amit Orbán Viktor is alkalmazott. A nemzeti újraegyesíté s eszméje kapcsán Németh Zsolt a kettős állampolgárság kérdését is felvetette, mondván: nem helyes kifogásokat emelni ezzel szemben, hiszen a világban elfogadott, ha egy egyén két államhoz kötődik. Ezt pedig a határon túli magyarok esetében nem lenne szaba d megkérdőjelezni, mivel nem ők választották az állampolgárságukat, hanem az kényszer eredménye. A fideszes politikus szerint a magyar kormánynak a szociális ellátási rendszerre való hivatkozása nem komoly érv, hiszen főleg fiatal, munkaképes, szakmai tu dással rendelkező egyénekről van szó, akik ahelyett, hogy terhelnék, maguk is hozzájárulnak ennek gyarapodásához. Szerinte a kettős állampolgársággal kapcsolatban egy fontos kérdés nem kapott kellő figyelmet: miként befolyásolja ez a szülőföldön való megma radást. A politikus szerint a kárpátmedencei magyarság számára ez fontos probléma, hiszen a határon túli magyarság kitelepítésének gondolata nem lehet a magyar nemzetpolitika része, ezzel a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) is egyetért.
